Mint ismert, hétfőn 5,94 százalékos hozam mellett 2 milliárd dollár értékben adott el 10 éves devizakötvényt a magyar állam. Eközben a forint alapú államkötvények másodpiaci referenciahozama ennél kisebb, 5,74 százalék volt. Vagyis első látásra érthetetlennek tűnik, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) miért a dollárkötvényt választotta a forinttal szemben, hiszen egyrészt drágább, másrészt növeli a külső eladósodottságunkat, amelynek leépítése elsődleges szempont az ország stabilitása szempontjából. Ezért is ajánlotta fel a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogram keretein belül, hogyha a kormány előteremti a megfelelő forintforrásokat a lejáró devizaadósságához, akkor a jegybank a nemzetközi tartalékai terhére biztosítja hozzá a devizát. Vagyis kézenfekvő a kérdés, hogyha drágább is, a stabilitásunkat is veszélyezteti, akkor miért dollárban adósodtunk el?
Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese szerint egyrészt a dollárkötvény olcsóbb, mint a forintos papír, másrészt a külföldieknek eladott forint alapú kötvények összességében kockázatosabbak a dollárkötvénynél.
Így lesz az 5,94 kevesebb az 5,74-nél
Borbély ugyan a hétfői kibocsátás effektív (tényleges) kamatát az mfor.hu kérdésére nem árulta el, de rámutatott, hogy az 5,94 százalékos kamatterhet két lépés is mérsékli. Az első annak köszönhető, hogy az ÁKK a keresztárfolyamok változásából fakadó kockázatok kiszűrése érdekében a dollárkötvény teljes fizetési kötelezettségét euróra váltja (mfor.hu szerk: "elswapolja"). Mivel a fix kamatozást tekintve az eurókamatok lényegesen alacsonyabbak, mint a dollárhozam, így a költségek mérséklődnek. (mfor.hu szerk: azért csökkennek a költségek, mert a swap ügyletben az a szereplő, aki a magasabb hozamú devizát kapja, a hozamkülönbözet alapján fizet a másik félnek. Vagyis euró-dollár viszonylatban, az a fél fizet a másiknak, akihez a dollár került.)
Másrészt az ÁKK-nak a kamatkockázatok mérséklése érdekében a devizaadósságot 1/3 részben változó, 2/3 részben pedig fix kamatösszetételben kell tartania (mfor.hu: kamatcsere üzletekkel lehet ezt a célt elérni). "Tekintettel arra, hogy a rövid kamatok jóval alacsonyabbak a hosszú fix kamatoknál, ezért a futamidő lerövidítése további jelentős költség megtakarítással jár"- mutatott rá Borbély. "Vagyis a 34 százalékban változó 66-ban fix kamatozású euró kötvénnyé alakított, eredetileg dollárban kibocsátott kötvény kamatköltsége lényegesen alacsonyabb, mint a 10 éves futamidejű forint államkötvények hozamszintje (5,74%).” Hogy pontosan mennyivel, azt üzletileg nem indokolt az ÁKK-nak elárulnia, de a tényleges kamat 5 százalék alatti.
Az ÁKK vezérigazgató-helyettese ugyanakkor arra rámutatott, hogyha ezt a 2 milliárd dollárnyi forrást forintpapírok többlet értékesítésével vonta volna be az adósságkezelő, akkor az nagy valószínűség szerint szignifikánsan elmozdította volna a jelenlegi forint kamatszinteket. A forint alapú kötvények (3, 5 (fix), 5(változó), 10 és 15 éves papírok) éves, 1530 milliárd forintos kibocsátási tervét 29 százalékkal, közel 2000 milliárdra növelte volna meg a forintalapú finanszírozás.
Kockázatosabb a külföldiek kezében
Ráadásul – mutatott rá Borbély – jó eséllyel ezeknek a forint papíroknak a nagyobbik részét külföldi befektetők vásárolták volna meg, márpedig a hitelválság tapasztalata, hogy a devizanemhez képest sokkal nagyobb kockázatot jelent a befektető személye. 2008 őszén a külföldiek 1000 milliárd összegű forint alapú kötvénytől szabadultak meg, aminek következtében összeomlott ez a piac. Ugyanakkor azok a külföldiek, akik devizakötvénnyel rendelkeztek "érdemben nem csináltak semmit a kötvényekkel", és ez a piac fennakadás nélkül működött. Vagyis Borbély szerint attól, hogy deviza- helyett forintkötvényt adunk el a külföldi befektetőknek, nem csökken az adósság külső sérülékenysége.
Ugyanakkor a forint alapú papírok futamideje csupán fele a devizaadósság átlagos hátralévő 6 év körüli futamidejének, így a rövidebb (3, 5 éves) forint alapú kötvények többletkibocsátása további kockázatot eredményezne a várható megújítási szükségletet tekintve.
Az adósságkezelő véleménye szerint tehát a külföldinek eladott devizakötvény összességében alacsonyabb kockázatot jelent, mint a külföldinek eladott forintpapír az adósság biztonságos finanszírozása szempontjából. "Ehhez képest a kamatköltség semmiképp sem nevezhető meghatározó tényezőnek a kibocsátási döntés meghozatalakor"- szögezte le az ÁKK vezérigazgató helyettese az mfor.hu-nak küldött levelében.
mfor.hu
