A tíz és a tizenöt éves papírok kivételével valamennyi magyar államadósság papír 6 százalék alatti másodpiaci hozammal fejezte be a tavalyi évet. A diszkont kincstárjegyek hozama pedig immáron közelebb van az 5, mint a 6 százalékhoz.
Pedig az év nagyon rosszul indult. Az euróval szemben 320 fölött negatív csúcsot döntő forint és a magyar államadósság 750 pontos CDS biztosítási felára mellett az állampapírok árfolyama is zuhant. A három hónapos diszkontkincstárjegyek hozama januárban 8,6, a 12 hónaposaké 9,55, a hároméveseké 10,46, a tízéveseké pedig 10,69 százalékon tetőzött. Ehhez képest a december végi zárás 327-485 bázispontos csökkenést jelent.
A rövidebb papírok hozamesésében a legfontosabb tényező az év eleji "magyar állam becsődöl, az eurózóna szétesik" hangulat kiárazása mellett a jegybanki alapkamat év közbeni, összesen 125 bázispontos csökkenése volt. A távolabbi papírok esetében a "kormány olvasatában" a kiszámítható magyar költségvetési (az államháztartás 3 százalék alatti hiányához való "mindenek feletti ragaszkodás") és adósságpolitika (csökkenő adósságpálya) a meghatározó ok, míg "ellenzéki olvasatban" a nagy nemzetközi jegybankok monetáris lépései, melyek olcsó forrásokat biztosítanak a befektetőknek a feltörekvő piacokon történő kötvényvásárlásokhoz.
Bár ahogy a bevezetőben jeleztük, értékesítési szempontból december az idei év leggyengébb hónapja volt 533, ezen belül a kötvényekre jutó 71,5 milliárdos értékkel, az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) az év utolsó hónapjaiban már nem nagyon kellett igyekeznie, hiszen teljesítette finanszírozási tervét. Igaz, a tervet csak összességében hozta, hiszen a 2011 év végén bemutatottak szerint a 4 589 milliárdos kibocsátási összegnek a 31 százalékát kellett volna devizakötvényekből fedezni. Ez (a PEMÁK kivételével) abszolút nem valósult meg, ugyanakkor ez legkevésbé az ÁKK hibája, hiszen az év elején a tervezett IMF-megállapodás előtt a piaci szereplők valószínűleg nem néztek volna jó szemmel egy magyar devizakötvény piacra dobását, az év második felében pedig erre már nem igazán volt szükség.
A forintban denominált kötvényekből (éven túli adósságpapírok) az ÁKK ugyanis már szeptemberre elérte az egész évre tervezett 1230 milliárdos összeget, amit az év végéig 1885 milliárdra növelt, így a teljes éves cél 153 százalékát teljesítette.
Az ÁKK a 2012-es aukciók során egyébként összesen 5 366 milliárdnyi magyar állampapírt hirdetett meg, amelyre 12 111 milliárdnyi ajánlat érkezett. A magas keresletnek köszönhetően az aukciók során a tervezetthez képet 572,5 milliárddal adott el többet az ÁKK, míg a teljes kibocsátás, amely az átlagáras értékesítési tenderek eredményét is tartalmazza, 7 929 milliárd forint lett.
Talán csak egy kockázati tényező jelentkezett az idei évben, mégpedig az, hogy az adósság nagy részét nem a belföldi megtakarítások (nincsenek magánnyugdíjpénztárak), hanem a külföldiek finanszírozzák, így a külföldiek kezében lévő forint állampapírok állománya az előző év végi 3797 milliárd forintról december végére 5084 milliárd forintra nőtt. Borbély László András, a ÁKK általános vezérigazgató-helyettese szerint bár ez kockázatot jelent, de olyan fajta eladási hullám, mint 2008-ban volt, amikor a forintadósság egy részét "beöntötték a piacra", nem várható.
szp
mfor.hu
