Szűcs Tamás a Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat (SUPER) konferenciáján kiemelte: Magyarország az európai strukturális és kohéziós alapokból 25 milliárd euró támogatást kap, ami a régióban elérhető források 11 százaléka. Más forrásokkal - mezőgazdasági közvetlen kifizetések, menekültügy támogatása - együtt összesen 32 milliárd eurót - 12 ezer milliárd forintot - használhat fel 2020-ig az ország. A képviseletvezető Magyarország és az Európai Unió közös kihívásának nevezte, hogy a második világháború utáni Marshall-terv összegét jóval meghaladó támogatást hatékonyan használják fel.
Szűcs Tamás szerint az Európai Bizottság fontosnak tartja a konzultációt, a partnerekkel való párbeszédet a támogatások felhasználásáról, s ebbe jól illeszkedik a magyar kormány által kezdeményezett SUPER rendezvénysorozat. A fő kérdés mit sikerül elérni a támogatásokkal egy-egy projekten keresztül. Az a cél, hogy a fejlesztés fenntartható legyen, hosszú távon beilleszkedjen a gazdaságfejlesztésbe, hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez és a munkahelyteremtéshez.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára közölte: százmilliárd forint forrásra már az év elején meghirdették a pályázatokat a 2014-2020 közötti uniós költségvetési keretből. A kormány január 1-jétől 870 milliárd forintot fizetett ki a korábbi ciklus lezáruló pályázataira. A 2020-ig terjedő időszakban az egy személyre eső fejlesztési forrás eléri a 712 ezer forintot. A kormány a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítása érdekében csökkentette a forrásokhoz jutás adminisztrációját, bevezette az elektronikus ügyintézést és az e-információközlést. A megyei jogú városok és a megyék a Területfejlesztési Operatív Programon (TOP) belül elkerített összegből maguk dönthetik el milyen helyi fejlesztéseket támogatnak. Debrecen esetében ez az összeg 43 milliárd forint, Hajdú-Bihar megyében további 49 milliárd.
Szavai szerint a vállalkozások közül ebben a ciklusban csak akkor juthatnak uniós támogatáshoz, ha két kritérium közül - munkahelyet teremtenek, illetve termékük megjelenik a világpiacon - az egyiket teljesítik.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencián elmondta: az EU-források felhasználásának kiszámíthatósága érdekében a támogatásoknál bevezették az éves fejlesztési keretet. A jelenlegi költségvetési időszakban a korábbi 15 helyett tíz operatív program áll Magyarországon rendelkezésre. Kiemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), amelyben 2717 milliárd forintra pályázhatnak a hazai vállalkozások. A szaktárca még a héten kezdeményezi a kormánynál, hogy a GINOP idei éves keretét 830 milliárdról több mint 900 milliárd forintra növelje.
Ismertetése szerint a Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) 1231 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) további 285 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre. A mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásuk bővítésére 65 milliárd forint forrásra pályázhatnak az idén.
Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta: 650 ezer cég működik Magyarországon, és a vállalkozások 80 százaléka tervez valamilyen fejlesztést.
Papp László, Debrecen polgármestere közölte: a korábbi ciklusban a debreceni vállalkozások mindössze 7 százaléka jutott összesen 72 milliárd támogatáshoz, most az a céljuk, hogy a GINOP-ból legalább 200 milliárdot tudjanak lehívni a helyi vállalkozók.
Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke szerint a megyének az jelent igazi kihívást, hogy az ágazati operatív programból összességében közel 600 milliárd forint értékű fejlesztési forrást tudjanak felhasználni.
A Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő rendezvénysorozat (SUPER) debreceni állomásának második napján, szerdán kiemelkedő üzletemberek adják át tapasztalataikat a résztvevőknek, miközben a Kölcsey központban kétnapos SUPER fesztivál szórakoztatja a családokat játékokkal, sporttal, koncertekkel.
MTI
