Elsőre csúnyán néz ki...és másodikra is
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn közölt gyorstájékoztatója szerint tavaly 1734,4 milliárd forint volt az államháztartás pénzforgalmi hiánya az önkormányzatok nélkül. Ennél magasabb csak 2006-ban volt a deficit, amikor 2000 milliárd fölé szökött, azóta folyamatosan a mostaninál alacsonyabb hiányadatok jelentek meg. A kormány szerint jórészt egyszeri tételeknek volt köszönhető a deficit jelentős megugrása, hiszen tavaly került sor a megyei önkormányzatok adósságának átvállalására, a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának megvételére, a MÁV adósságának részleges konszolidációjára, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) feltőkésítésére illetve az Európai Bizottság döntése miatt 220 milliárd forintnyi áfát is vissza kellett utalnia az államnak.
Ha a fenti tételeket sorra vesszük, akkor a Mol-ügylet 496,8 milliárd forintba, a megyei önkormányzatok adóssága 196 milliárdba, a MÁV részleges szanálása 50 milliárdba került, az MFB feltőkésítése pedig 120 milliárdot vitt el. Ehhez jön a 220 milliárdnyi visszautalt áfa, vagyis összesen 1082,8 milliárd forintnyi egyszeri kiadás volt a büdzsében. Ezekkel korrigálva a 651,6 milliárd forintos pénzforgalmi hiány kifejezetten biztató lenne a 2010-es 896 milliárd után.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az egyszeri kiadások mellett egyszeri bevételek is voltak a büdzsében tavaly, és ezekkel is érdemes korrigálni a deficitszámot. A legfontosabb tétel a magánnyugdíjpénztári portfóliókból folyó kiadásokra felhasznált 528 milliárd forint, amivel korrigálva máris 1179,6 milliárdos hiányadatot kapnánk. Vagyis igaz ugyan, hogy sok volt az egyszeri kiadás, de nagyjából feleannyi egyszeri bevétel is volt tavaly.
Természetesen ilyen egyszeri bevételek és kiadások az eddigi években is voltak, ezért a költségvetési adatokvizsgálatakor minden évben korrigáltunk a privatizációs bevételekkel, valamint az állami vállalatok adósságátvállalásával, illetve feltőkésítésével. Ezek a tételek 2006-ban torzították leginkább a büdzsét, hiszen akkor több mint 460 milliárd forintos korrekcióra volt szükség, mivel majdnem 500 milliárdos egyszeri kiadás jelentkezett a Nemzeti Autópálya Zrt. adósságátvállaása miatt.
Az egykulcsos adón csúsztunk meg
Az elmúlt évek részletes államháztartási adatait megvizsgálva az is világosan látszik, mitől szállt el tavaly a hiány az egyszeri kiadások mellett. Korábban írtunk arról, hogy az egykulcsos adó tavaly januári bevezetésével 400-500 milliárd forintnyi bevételről mondott le egycsapásra az állam, a jelek szerint ezt nem sikerült teljes mértékben pótolni.
Bár a tavalyi évre még nincsenek végleges adatok, de az előzetes tervekben 1363 milliárd forintnyi bevétel szerepelt a személyi jövedelemadóból, amivel gyakorlatilag a 2004-es szintre tértünk vissza, hiszen akkor volt utoljára ilyen kevés bevétele az államnak ebből az adónemből. A 2010-es 1767,9 milliárdhoz képest pedig nagyjából 400 milliárdos a csökkenés.
A többi fontosabb adónem kapcsán az látszik, hogy a társasági adó csökkentésével nagyságrendileg 100 milliárd forintot engedett ki az állam, hiszen a 2009-es 385,5 milliárd forint után 2010-ben már csak 323,4 milliárd folyt be ezen a soron, míg a tavalyi tervekben 288 milliárdos összeg szerepel. Ezzel szemben evából idén is nagyjából 180 milliárd forintra számít a kormány, akárcsak az elmúlt két évben.
Jórészt az szja-bevételek kiengedése miatt volt szükség arra is, hogy az állam növelje áfabevételeit, a 2010-es 2313,6 milliárd után a tavalyi tervekben már 2489 milliárd szerepelt, míg az idei költségvetés 2697,7 milliárd forinttal számol amiatt, hogy az év elején 25-ről 27 százalékra nőtt a forgalmi adó általános kulcsa. Vagyis két év alatt majdnem 400 milliárd forinttal több áfabevételt remél a kormány, amivel lényegében sikerülne pótolni az egykulcsos szja miatt kiengedett összeget.
Nagyot kellene idén faragni
Ha az általunk kiszámolt 1179,6 milliárd forintos egyszeri tételektől megtisztított hiányt vesszük alapul, akkor idén nagyjából 600 milliárd forinttal kellene a kormánynak javítania a költségvetés egyenlegét ahhoz, hogy a költségvetési törvényben szereplő 576,5 milliárd forintos deficit elérhető legyen. Ez papíron teljesülhet, azonban több területen is komoly kockázatok vannak a büdzsében, hiszen ehhez a megtakarításhoz az is kell, hogy év közben a kormány ne nyúljon hozzá a tartalékokhoz, illetve a gazdasági növekedés és az euró árfolyama is a vártnak megfelelően alakuljon, ne romoljon tovább a külső környezet.
Ha a tavaly tavasszal bejelentett Széll Kálmán Terv intézkedései hozzák a tőlük várt eredményt, és a januárban végrehajtott áfaemelés is a tervek szerint funkcionál majd, akkor elvileg elérhető az idei évre kitűzött 3 százalék alatti hiánycél. Ugyanakkor 2013-ra további nagyjából 300 milliárd forinttal kellene javítani az egyenleget, ha a kormány előzetes ígéretének megfelelően ki akarja vezetni a válságadókat.
Persze a Széll Kálmán Terv egyes intézkedései tipikusan olyanok, melyek évről évre egyre nagyobb egyenlegjavulással járnak, ilyen például a korengedményes nyugdíjak megszüntetése és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata. Azonban azt nehéz elképzelni, hogy ezek egyik évről a másikra 300 milliárdos eredményt hozzanak.
A jelenlegi állás szerint két lehetősége marad az Orbán-kormánynak: vagy további kiigazításokat kell idén év közben végrehajtani, hogy a 2013-as büdzsé is stabil lábakon álljon, vagy abban kell bízni, hogy jövőre már beindul a gazdasági növekedés, ami jótékony hatással lenne az állami bevételekre is. De önmagában ez utóbbira játszani eléggé "lutri", hiszen ha a növekedés mégsem indul be, akkor 2013-ban kell további kiigazításokkal előállni.
Beke Károly
mfor.hu
