Bár optimisták a lapunk által megkérdezett szakemberek, most még úgy vélik, a jelenlegi, 6,25 százalékos szinten fogja tartani a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A plénum hosszú idő után februárban döntött egy enyhe, 25 bázispontos lazítás mellett. Varga Mihály MNB-elnök akkor azt mondta,
„a februári lazítás nem jelenti egy kamatcsökkentési ciklus kezdetét és a jegybank vezetése továbbra is ülésről ülésre dönt a monetáris kondíciókról”.
Márciusban kiderült, ez a mondat több lett egy kötelező kommunikációs fogásnál, ugyanis a közel-keleti válság miatt lehetetlenné vált az újabb kamatcsökkentés.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Az MNB üzenete szerint a Monetáris Tanács „folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről” – emlékeztetetett Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza pedig azt idézte fel lapunknak, Varga Mihály szavai szerint ülésről ülésre döntenek és „minden lehetőség az asztalon van”, azaz ha úgy alakul, egyaránt lehet lazítás, szigorítás vagy a kamat szinten tartása.
Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője úgy véli, ismét a jegybank kommunikációját fogja különös figyelem övezni, aminek több oka is van: a pozitív fejlemények, mint az árfolyam választásokat követő felértékelődése, a kockázati prémiumok csökkenése, valamint a legfrissebb alacsony inflációs adatok mellett az amerikai–iráni konfliktus, a magasabb energiaárak, az árkorlátozó intézkedések, illetve a fiskális pálya bizonytalanságot jelentenek.
A Tisza-hatás: erős forint, uniós pénzek, euróígéret
A választások éjszakáján, április 12-én váratlanul nagyot erősödött a forint, az euróval szemben az urnazáráskor érvényes 381 forintos árfolyamról pillanatok alatt 376 forintra esett a jegyzés, amit az azóta eltelt két hétben további erősödés követett.
„A forint erősödésében szerepet játszik tehát a választást követő hurráoptimizmus, ami mögött elsősorban az a várakozás állhat, hogy az új kormány haza tudja hozni a hazánknak járó uniós forrásokat, ami a folyó fizetési mérleg kedvezőbb egyenlegén keresztül tudja erősíteni a forintot”
– mondta megkeresésünkre Regős Gábor, de a szakember rögtön hozzáfűzte, a várakozások jövőbeli beteljesülése vagy részbeni meghiúsulása befolyásolni fogja az árfolyamot.
„Emellett az euróbevezetés makrogazdasági kritériumainak 2030-ra vonatkozó kitűzését is kedvezően fogadta a piac”
– ezt már Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője tette hozzá, míg Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője szerint pedig a piacok az uniós intézményekkel konstruktívabb együttműködést és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát várnak a Tisza-kormánytól.
Árokszállási Zoltán, ezek mellett még azt emelte ki, a relatíve szigorú politikát követő MNB-vel az új kormány hajlandó együttműködni. Az MBH Elemzési Centrum igazgatója ezzel Varga Mihály és a leendő pénzügyminiszter, Kármán András találkozójára utalt.
Trippon Mariann azt gondolja, hogy a helyreállítási alap pénzei nem vesznek el, illetve az év végére a kohéziós források is hozzáférhetővé válhatnak. „Az uniós források beáramlása 2027-től kezdődően fokozatosan fejti majd ki pozitív növekedési és költségvetési hatását” – írja lapunknak küldött elemzésében.
„Összességében tehát a belső bizonytalanságok számottevően enyhültek”
– összegezte a CIB Bank szakembere, aki azonban azt is megjegyzi a hivatalba lépő kormánytól eddig csak ígéretek hangzottak el, ezért
„az MNB valószínűleg úgy érzi prudensnek, ha a választási eredményre nem reagál azonnali kamatcsökkentéssel”.
Fennakad a kamatvágás a Hormuzi-szoroson
A bizonytalansági tényezők közül a kedvező pénzromlási mutatónak is kiemelt figyelmet szenteltek a szakértők. Mint arról mi is beszámoltunk, márciusban az infláció nagyon enyhén, 1,8 százalékra emelkedett. Ez jóval alacsonyabb, mint az elemzői várakozások mediánja (2,2 százalék), és az MNB legutóbbi előrejelzésétől (1,9 százalék) is kis mértékben elmaradt – mutatott rá Aradványi Péter, Regős Gábor pedig azt tette hozzá, ez az érték kisebb az eurózóna átlagánál is, amihez az elmúlt években, évtizedekben nem voltunk hozzászokva.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Árokszállási Zoltán azonban arra mutatott rá, mostantól gyorsulhat az infláció. Bár kiemeli,
a lakosság inflációs várakozásai nagyot csökkentek,
ami jó hír, de emellett úgy látja, a védett üzemanyagárakat és az árrésstopokat idén bizonyos mértékig kivezetheti az új kormányzat, ami áremelő hatású lehet. Szintén ezt tartja kardinális kérdésnek Regős Gábor is. A Gránit Alapkezelő szakértője szerint a közel-keleti háború lezárása a védett árak kérdését azonnal megoldaná, de ha a Hormuzi-szoros blokádját nem tudják megoldani, akkor további energiaáremelkedésre van kilátás, annak minden inflációs kockázatával.
Szintén az iráni háború okozta kockázatot emelte ki elemzésében Molnár Dániel. Az MGFÜ vezető elemzője kiemelte, a megegyezés esélye továbbra is rendkívül alacsony, miközben még békekötés esetén is hosszú ideig tart majd az energiapiac helyreállása. Ezzel kapcsolatban Aradványi Péter azt részletezte, az aknamentesítés hosszú időt vehet igénybe, ami lassítja az ellátási láncok helyreállását. Amennyiben elhúzódik a háború, akkor a magas kőolajár lassan begyűrűzne a fogyasztói árakba, ez pedig a jelenleg vártnál tartósabb monetáris szigort indokolhatna – húzta alá az Equilor szakembere, míg Trippon Mariann ezzel kapcsolatban a szállítási útvonalak, illetve a sérült termelőkapacitások teljes helyreállításának hosszú időtartamát nevezte meg a külső inflációs környezet felfelé mutató kockázati tényezőjeként.
Az erős forint viszont a kamatvágás mellett szólna, sőt Regős Gábor szerint „lassan elérkezünk arra a szintre, amikor a forintra már azt mondhatjuk, hogy túl erős és ezzel gyengíti az export versenyképességét”. Aradványi Péter pedig úgy látja, a nemzeti devizánk árfolyamának erősödése „segíti a dezinflációt, mérsékli az inflációs várakozásokat és javítja a bizalmat, amelyek idővel mind bővíthetik az MNB mozgásterét”. Szintén a forint kurzusának javulására utalnak az MBH Elemzési Centrum vezetőjének szavai. Árokszállási Zoltán szerint ha a következő hónapokban a forint ereje, ami mérsékli az importköltségeket, netán fennmaradna, az teret engedhet a monetáris lazításnak.
Nyeste Orsolya sem tartja kizártnak, hogy az MNB továbbra is tolerálja a forint felértékelődését. Az Erste makrogazdasági elemzője felveti, hogy az elkövetkező hetekben a forinterősödés hatása átmegy-e a fogyasztói árakba, és ha igen, milyen mértékben.
„Ha ez a pass-through hatás erősödik, és emiatt javul a várt inflációs pálya, akár hamarabb is vághat kamatot a jegybank”
– véli. (Az egyik diszkontlánc a napokban már be is jelentette (https://www.aldi.hu/hu/az-aldirol/sajtoszoba/termekeink/2026/Erosodik-a-forint-arat-csokkent-az-ALDI.html), a forint erősödése miatt csökkentek beszerzési áraik, ezért jelentős árcsökkentést hajtott végre – A szerk.)
A nemzetközi helyzet fokozódik
A nemzetközi kamatkörnyezetet illetően árnyalatnyit eltérőek a lapunknak nyilatkozó szakértők várakozásai. Regős Gábor például úgy látja, kiárazódtak az amerikai kamatcsökkentési várakozások, míg Molnár Dániel a bejelentett tűzszünetek miatt a kamatemelés kiárazódásáról beszélt lapunknak, utóbbi állásponttal ért egyet Árokszállási Zoltán is. Molnár viszont azt is megjegyzi, az új Fed-elnök kinevezése körül is jelentős a bizonytalanság.
Abban azonban valamennyi szakember között konszenzus alakult ki,
a tengerentúlon nem lesz kamatváltozás.
Frankfurtban viszont más a helyzet. Molnár Dániel szerint bár a tűzszünet mérsékelte a kamatvárakozásokat, az eurózóna inflációja gyorsult, ezért a piacok az Európai Központi Banktól (EKB) októberig akár két 25 bázispontos szigorítást is várnak. Ugyanekkora, összességében 50 bázispontos kamatemelésre számít Aradványi Péter is. Árokszállási Zoltán is úgy véli, nyáron szigorítani fog az EKB. Regős Gábor azonban úgy véli, bár a piac elkezdte árazni a frankfurti kamatemelést, amit az EKB kommunikációja is támogat, ő maga azonban ennek megvalósulásában egyelőre nem hisz.
A régióban szintén kiárazódtak a kamatcsökkentései várakozások – mutat rá Regős Gábor. Aradványi Péter pedig arra számít, idén a lengyel jegybank két kamatemelést is végrehajt, ahogy a cseh jegybank esetében is hasonló mértékű szigorításra számít az Equilor szakértője.
Regős viszont rámutat, önmagában ezek a kamatemelési várakozások nem lehetnek a magyar alapkamat-csökkentés érdemi gátjai, ugyanis a hazai kamatelőny jelentős, „van miből vágni” – fogalmaz a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Egyelőre marad, de…
Regős Gábor tehát arra számít, az MNB most még kivár, de – véli – ha nem csak pár órára indul meg a hajózás a Hormuzi-szoroson, akkor a jegybank elkezdi csökkenteni az irányadó rátát.
Kicsit optimistább Molnár Dániel, aki szerint a választások utáni piaci reakciók miatt „mégis lehetséges, bár nem valószínű, hogy lazít a jegybank”. Az MGFÜ vezető elemzője szerint a mozgástér megvan a lazításhoz, megfelelne az adatvezérelt üzemmódnak is, de az inflációs kockázatok, valamint a jegybanki hitelesség visszaépítéséhez szükséges óvatos és türelmes megközelítés miatt ennek csekély az esélye.
Aradványi Péter szerint is normalizálódtak a jegybanki árazások, a magyar kamatelőny pedig lehetővé teszi a jegybanki óvatosságot.
Konkrétabban beszélt Árokszállási Zoltán. Az MBH Elemzési Centrum igazgatójának álláspontja szerint az év utolsó negyedében lehet szó kamatvágásról, de ha továbbra is megmarad a forint ereje, az teret engedhet egy korábbi, harmadik negyedévi lazításnak is.
Szintén az év végére vár 5,75-6 százalékra mérsékelt alapkamatot Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint az EU-s forrásokkal kapcsolatos előrelépés és a hazai pénzügyi piacok stabilitása esetén decemberig 1-2 negyed százalékpontos kamatcsökkentés reális lehet.
A leginkább derülátó előrejelzést Nyeste Orsolya adta lapunknak. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint a forintárfolyam, a kockázati prémiumok csökkenése és az alacsony infláció „amellett szólnak, hogy hamarosan újraindulhatnak a kamatcsökkentések”.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkei ide kattintva olvashatók. >>>
