A Nielsen legfrissebb felmérése szerint a kiskereskedelem bevétele 2 százalékkal nőtt az élelmiszertermékekből 2012.december és 2013 márciusa között az előző év azonos időszakához mértek. A forgalom mintegy 440 milliárd forintot tett ki, ám a növekedés sokkal inkább az áremelkedéseknek köszönhető, mint annak, hogy mennyiségileg is többet vásárolnánk. Ebből a szempontból ugyanis 2 százalékos elmaradás mutatkozik a vizsgált időszakban.
Értéket tekintve az átlagosnál jóval nagyobb mértékű növekedést ért el többek között a vodka, táblás csokoládé, praliné, liszt és a margarin.
Az egyébként, hogy kevesebbet költünk, már számos statisztika és a KSH kiskereskedelmi statisztikái is sejtették, hiszen lényegében folyamatos a havi és éves bázisú visszaesés. Fellendülésre azonban számíthatunk az év második, legkésőbb harmadik negyedévében, mivel reálszinten béremelkedés következett be idén a rekordalacsony inflációnak köszönhetően.
Kis bolt helyett a nagyokba megyünk
A bolttípusok piaci pozíciója annyiban változott, hogy némileg nőtt az élelmiszerek eladásának koncentrációja, egyik időszakról a másikra. Ugyanis az 51-200 négyzetméteres boltok részaránya az értékben mért forgalomból 1 százalékponttal csökkent, 16 százalékra; ezzel egyidőben a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna mutatója viszont 1 százalékponttal emelkedett, 36 százalékra - mutat rá a Nielsen felmérése.
Emellett a 200 négyzetméteres, vagy annál kisebb boltokból a Nielsen a korábbinál is kevesebbet tartott nyilván. 17 206-ot, ami 1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál. Ezek egyébként a vizsgált időszakban a teljes bolti bevételből 25 százalékkal részesedtek.
A Nielsen felmérése szerint a hagyományos, 200 vagy ennél kisebb négyzetméteres kiskereskedelmi egységekben a 25 százalékos átlagot 8 termékcsoport haladta meg, vagyis az átlagnál nagyobb bevétel származott a feldolgozott húsból, sörből, szénsavas üdítőitalból, gyümölcsléből, tejfölből, ostyaszeletből, vodkából, illetve cukorkából.
mfor.hu
