Parragh László szerint erős a politikai szembenállás, gyakorlatilag kettős hatalom alakult ki: az önkormányzatok szintjén többnyire jobboldalai, a kormányzat szintjén baloldali. "Mindkét fél abban érdekelt, hogy az ellenfelét gyengítse, ezért az uniós pénzek, a fejlesztési döntések és a gazdaságot befolyásoló kérdések esetében gyakran háttérbe szorul a szakmaiság és az ország valós érdeke." Szerinte szükség lenne egy, a társadalom és a pártok által közösen elfogadott gazdaságstratégiára, amely kijelöli a haladás irányát.
Parragh László kifejtette, hogy alacsony a gazdasági növekedés és a beruházási hajlandóság, nem látszanak azok az erőforrások, amik beindítanák a gazdasági növekedést. A tervezettnél alacsonyabb az infláció, magas a munkanélküliség, miközben a foglalkoztatottság szintje alacsony.
Szerinte mindezek arra vezethetők vissza, hogy a politika részéről az elmúlt években, 2000-től szavazatvásárlás zajlott. Különféle társadalmi csoportokat, különféle technikákkal - mint például a 13. nyugdíj, a minimálbér adómentessé tétele, különféle segélyek, járadékok, 50 százalékos közalkalmazotti béremelés - próbáltak megvenni. Mindezek eredményeként az államháztartásban olyan mértékű hiányok keletkeztek, amit a konvergencia programmal kellett egyensúlyba hozni, ami viszont "lehűtötte" a gazdaságot.
Kijelentette, hogy forrás átcsoportosítással egy erősebb gazdasági növekedési pályára lehet állni. Munkára ösztönzéssel át lehet csoportosítani a szociális juttatások egy részét, az uniós forrásokat pedig a gazdaság versenyképességének javítására, a beszállítói láncok erősítésére és tartós munkahelyteremtésre kellene fordítani. Magyarország 2004 és 2006 között az uniótól kapott források 20 százalékát fordította közvetlenül gazdaságfejlesztésre, a jelenlegi tervek szerint a 2007-2013 közötti időszakban ez mindössze csak 10 százalék lesz.
A fehérítésből származó jövedelmeket - a Pénzügyminisztérium adatai szerint 70 milliárd forintot - vissza kell fordítani a gazdaságba, ami a hitelességet tudna nyújtani a gazdaságpolitikának. A legfontosabb a bizalom helyreállítása, mert a makro-pálya adataiból - ha mélyen is - az derül ki, hogy az egyensúly irányába tartunk. A gazdaságban a várakozások egy idő után reálfolyamatokká változnak: piacot generál, ha elhiszi a lakosság, a vállalkozói társadalom, hogy érdemes befektetni, vásárolni, de mindez ma még hiányzik a magyar gazdaságból.
