<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hétfőtől a korábbinál szigorúbb feltétellel lehet devizahitelhez jutni, azonban a szakemberek többsége egyetért abban, hogy a jelentősebb lépés majd csak júniusban jön, amikortól nem csak az önrész mértékét írják elő, hanem az úgynevezett hitelezhetőségi limit figyelembe vételével lehet csak hitelt nyújtani. Az mfor.hu által megkérdezett szakember szerint sok pénzügyi intézmény az elmúlt évtől kezdődően a jogszabályi változás nélkül is szigorított a hitelezési standardokon, és nem a keményebb feltételek, hanem a válság miatt esik vissza a hitelkihelyezés. Mfor.hu-háttér.

Két lépcsőben szigorodik a devizahitelek kihelyezése: első körben március eleje óta forinthitel esetében legalább 25, euróhitel esetében pedig minimum 40 százalék önerő kell. Más deviza esetében pedig az igényelt összeg több mint felét elvárják önrészként. Talán ennél keményebb lesz, ha júniustól bevezetik azt, hogy a rendelkezésre álló jövedelem figyelembevétele mellett lehet dönteni a hitel nagyságáról.

Remélhetőleg tanultak az utóbbi hónapokból a bankok


"Nehéz megítélni, hogy a hétfőn bevezetett változtatás mennyiben tekinthető érdemi szigorításnak. Az biztos, hogy ezentúl jogszabályban lesz előírva a minimális önerő mértéke, amitől nem lehet majd eltérni. Ugyanakkor a válság kitörése óta sok bank magától is hasonlóan kemény feltételeket szabott a likviditás beszűkülése miatt" - vázolta fel az mfor.hu kérdésére Hegedűs Éva, a BG Hitel & Lízing elnök-vezérigazgatója.

A szakember szerint mindenképpen egyet lehet érteni a változtatásokkal, mivel egy a magyarhoz hasonló nyitott gazdaságban nagy kockázati kitettséget jelent, ha nem olyan devizában adósodik el a lakosság, amilyenben a jövedelme keletkezik. "Az igaz, hogy lemerevíti a rendszert az új szabályozás, de mindenképpen van létjogosultsága" - véli Hegedűs Éva. Ugyanakkor azt ő is hozzáteszi, hogy a szabályozás kicsit talán már késői, sokkal hasznosabb lett volna, ha még a válság előtt megszületik egy hasonló korlátozás a hitelpiacon.

"Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy az önrész minimalizálása vagy a jövedelem alapján adható hitelnagyság-e a jelentősebb szigorítás. Szerintem mindkettő érdemi változtatásnak tekinthető" - teszi hozzá a BG elnök-vezérigazgatója. Hegedűs Éva elmondta: ők egyébként már évek óta figyelembe vették az ügyfelek jövedelmét a hitelbírálatnál és ettől tették függővé a nyújtható hitel nagyságát.

"Remélhetőleg a bankok most hosszú időre megtanulták, hogy az ügyfeleknek a jövedelmükből kell visszafizetni a hiteleiket" - emelte ki a szakember. Szerinte a felelősen hitelező piaci szereplők már maguktól is meghoztak hasonló lépéseket, az ő esetükben tehát nem változnak jelentősen a feltételek, csak azok mostantól törvényben lesznek rögzítve.

Nem ez veti vissza a hitelpiacot


"Szerintem nem a keményebb feltételek, hanem a jelenlegi gazdasági helyzet veti vissza jelentősen az új hitelkihelyezések volumenét. Gondolok itt a 10 százalék feletti munkanélküliségre, a reálbérek csökkenésére" - véli Hegedűs Éva. A BG Hitel & Lízing elnök-vezérigazgatója hozzátette: tavaly például nem voltak törvényi szigorítások, mégis harmadára esett vissza az új hitelkihelyezés hazánkban.

"Majd talán a makrohelyzet stabilizálódásával kezdhet újra nőni a hitelpiac, de a korábbi hitelbumm visszatérésére egyelőre nem számíthatunk" - teszi hozzá a szakember. Rövid távon nem látszik az, hogy nőne a hitelezés, ezért az sem volt tapasztalható, hogy a szigorítást megelőzően az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett volna a hitelért folyamodók száma.

"Ez is azt támasztja alá, hogy nem a most hozott intézkedések, hanem a jelenlegi helyzet, a válság vetette vissza a hitelkihelyezést" - emeli ki Hegedűs Éva.

Csak a jó adósok bízhatnak hitelben

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) februárban közölte legfrissebb hitelezési felmérésének eredményeit, melyekből szintén az derült ki, hogy a magyar bankok likviditási helyzetük alapján megtehetnék, mégsem hiteleznek, továbbra is kerülik a kockázatokat.

A jegybank kérdőívéből kiderült: még mindig csak a legjobb adósok bízhatnak abban, hogy pozitívan bírálják el hitelkérelmüket, ennek köszönhetően viszont élesedik a verseny a jó ügyfelek piacán a bankok között. A forinthitelek esetében például ez az élesedő verseny is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben folyamatosan csökkentek a kamatok - vélik a jegybank szakemberei.

„A jelzálog alapú hiteleknél a bankok válaszai szerint nem várható jelentős szigorítás a márciusban életbe lépő változások miatt, hiszen a pénzintézetek többsége már most teljesíti azokat a feltételeket. A gépjárműhitelek terén viszont még jöhet egy szigorítási hullám” – emelte ki az MNB februári sajtótájékoztatóján Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős területének helyettes vezetője.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.