Hozzátette: mindenhol készülnek a számítások, hogy az egyes tagállamokat ez miként érintené, de Magyarországot kétség kívül azok közé sorolják, amelyet súlyosan érintene egy ilyen gazdasági konfliktus. Martonyi János az ülés előtt újságíróknak is hangsúlyozta: "a tét nagy". Mindkét oldalon higgadtság, nyugalom, megfontoltság kell, senkinek sem szabad indulati, érzelmi alapon döntenie - tette hozzá.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke az ülésen elmondta: több fejlemény - köztük a Krím félszigeten történtek, a vereckei emlékmű megrongálása, valamint a vasárnap esedékes népszavazás is - indokolttá teszi, hogy a bizottságok rendszeresen ülést tartsanak, s tájékozódjanak az ukrajnai válságról, annak Magyarországot érintő kérdéseiről, kiemelten a Kárpátaljai magyarok helyzetéről.
Martonyi János a bizottság előtt kiemelte: Ukrajnának a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget kell nyújtani. Ennek - mint a miniszter kifejtette - legalább öt eleme van. A társulási szerződés - legalább a politikai részé - mielőbbi aláírása. A szabadkereskedelmi megállapodást egyelőre nem írnák alá, hanem az Európai Unió egyoldalú könnyítéseket vezetne be Ukrajna számára, amely az ukrán termékek szabadabb bejutását segítené az európai piacra. Ezek mellett egy pénzügyi csomag összeállítása folyamatban van, negyedik fontos dolog a vízum kérdése, de a miniszter megfogalmazása szerint az "egy érzékeny dolog", az ötödik nagy téma pedig az energia. A külügyminiszter szerint a legnehezebb kérdést az uniós megszorító intézkedések, szankciók jelentik. Ezek között a második szakasz előkészítése - amely bizonyos személyekkel szembeni beutazási tilalmat, vagyonbefagyasztást jelentené - már folyamatban van. Martonyi János viszont azt mondta: vannak arra utaló jelek, hogy a hétvégén megindul a tárgyalás a felek között. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy délután a Visegrádi országok külügyi vezetői (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) Németország külügyminiszterével vitatják meg az ukrajnai helyzetet. Ezzel kapcsolatban Martonyi János megjegyezte, hogy az ukrán válság hatására a közép-európai együttműködés, azon belül is elsősorban a V4-ek együttműködése lényegesen markánsabbá és láthatóbbá vált a világ számára.
Martonyi János hozzátette: az országok megközelítésében vannak eltérések, de egy "őszinte párbeszéd végén" egységes álláspontot alakítanak ki. "A Visegrád egységes" - szögezte le a miniszter. Kitért arra is, hogy a Kárpátaljai magyarság javára sok program indult az elmúlt időben, nagyrészt uniós forrásokból. Ezeket fel kell gyorsítani - emelte ki. Ezzel együtt a magyar intézmények pénzügyi segítségét növelni kell, a kulturális, oktatási intézményeket, szervezeteket erősíteni, a magyarok lakta vidékek gazdasági fejlődését segíteni kell. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter az ülés előtt újságíróknak arról is beszélt, hogy egy olyan gazdasági programon dolgozik a kormány, amely általában véve segítené a fejlődést Kárpátalján.
A külügyminiszter az újságíróknak a hidegháború lezárása óta a legkomolyabb biztonságpolitikai kihívásnak nevezte az ukrajnai válságot. Ugyanis mint mondta: ez az első megkérdőjelezése a második világháború után kialakult területi rendszernek.
Martonyi János a bizottság előtt kiemelte: Ukrajnának a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget kell nyújtani. Ennek - mint a miniszter kifejtette - legalább öt eleme van. A társulási szerződés - legalább a politikai részé - mielőbbi aláírása. A szabadkereskedelmi megállapodást egyelőre nem írnák alá, hanem az Európai Unió egyoldalú könnyítéseket vezetne be Ukrajna számára, amely az ukrán termékek szabadabb bejutását segítené az európai piacra. Ezek mellett egy pénzügyi csomag összeállítása folyamatban van, negyedik fontos dolog a vízum kérdése, de a miniszter megfogalmazása szerint az "egy érzékeny dolog", az ötödik nagy téma pedig az energia. A külügyminiszter szerint a legnehezebb kérdést az uniós megszorító intézkedések, szankciók jelentik. Ezek között a második szakasz előkészítése - amely bizonyos személyekkel szembeni beutazási tilalmat, vagyonbefagyasztást jelentené - már folyamatban van. Martonyi János viszont azt mondta: vannak arra utaló jelek, hogy a hétvégén megindul a tárgyalás a felek között. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy délután a Visegrádi országok külügyi vezetői (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) Németország külügyminiszterével vitatják meg az ukrajnai helyzetet. Ezzel kapcsolatban Martonyi János megjegyezte, hogy az ukrán válság hatására a közép-európai együttműködés, azon belül is elsősorban a V4-ek együttműködése lényegesen markánsabbá és láthatóbbá vált a világ számára.
Martonyi János hozzátette: az országok megközelítésében vannak eltérések, de egy "őszinte párbeszéd végén" egységes álláspontot alakítanak ki. "A Visegrád egységes" - szögezte le a miniszter. Kitért arra is, hogy a Kárpátaljai magyarság javára sok program indult az elmúlt időben, nagyrészt uniós forrásokból. Ezeket fel kell gyorsítani - emelte ki. Ezzel együtt a magyar intézmények pénzügyi segítségét növelni kell, a kulturális, oktatási intézményeket, szervezeteket erősíteni, a magyarok lakta vidékek gazdasági fejlődését segíteni kell. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter az ülés előtt újságíróknak arról is beszélt, hogy egy olyan gazdasági programon dolgozik a kormány, amely általában véve segítené a fejlődést Kárpátalján.
A vereckei emlékmű megrongálását a miniszter súlyos esetnek nevezte. Ezzel együtt viszont elmondta: a főkonzul arról tájékoztatta, hogy a környező ruszin falvak polgármesterei és polgárai azonnal megkezdték az emlékmű rendbe hozását. A miniszter szerint ez is azt jelzi, hogy kárpátaljai közösségek között működik a szolidaritás.
A nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának csütörtöki együttes ülése Martonyi János tájékoztatása után zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ülés keretében többek között Benkő Tibor Honvéd Vezérkari Főnök, az operatív törzs, több minisztérium és a titkosszolgálatok képviselői adtak tájékoztatást a két bizottság tagjainak.
MTI
