A fókuszban láthatóan Európa van. Habár véleményem szerint valós javulás útján van a kontinens, de biztosan lesznek utórezgései a válságnak, ilyen a portugál bankok körüli félelem is. Mivel a gyógyulás lassú lesz, ezért az ECB-nek nagyon óvatosan kell eljárnia, tartósan alacsony maradhat a kamatszint, és az euró finanszírozó devizává válhat (mint régebben a jen).
És ha már jen: nagyon lekonyulóban van a dollár-jen, és euró-jen kereszt is, úgy tűnik sokan hittek bele a sztoriba (Abenomics), ami mögött valójában nincs a pénznyomtatáson kívül sok minden. Érzésem szerint az euró nyomás alatt lesz, a jenspekulánsok pedig átnyergelhetnek az euróra, ami az euró-jen kereszt további gyors beesésével járhat. Ez magával ránthatja a japán tőzsdét is, ahol a nagy szárnyalás mögött csak a jen leértékelése állt. Az amerikai gazdaságra nincs ennek sok hatása, ám ennek ellenére óriási divergenciákat látunk a Russel-S&P-Nasdaq szentháromságban, ami ott is komoly bajok előszelének tűnik...
Röviden: úgy néz ki, hogy tartósabb aggodalmak alakulhatnak ki a tőzsdék esése, a jen erősödése, és az euró gyengülése mellett.
Ha így lenne, az valószínűleg kiváló beszállási pontot jelentene európai (és kínai?) részvényekbe.
***
Ami a nagyobb, néhány évente jelentkező crasheket illeti, azok is gyakran kiváló vételi lehetőséget teremtenek (azaz teremtenének, ha nem lennénk mindannyian úgy beijedve, hogy még levegőt venni sem merünk). Nézzük az elmúlt 25-30 évben mi volt:
1987 tőzsdecrash (pár nap alatt 20-50%-ot estek a különböző indexek)
1990-91 az LBO mánia lecsengése miatt összeomlik a high-yield vállalati kötvénypiac. Lásd még: https://www.youtube.com/watch?v=iPhF_YwWvoM
1994: USA kamatemelés, tequilaválság, amerikai kötvényhozamok az egekben
1997-98 ázsiai-orosz válság
2001-3: recesszió, 911 crash, EM piacok teljes elmocsarasodása (a tartós érdektelenség gyakran ugyanolyan jó beszállási pont mint a gyors crash!)
2008-9: erre még mindenki emlékszik
2011-12: európai adósságválság
Csak ki kell várni (kellő készpénzzel, türelmesen) a következőt, lesz majd sok olcsó eszköz. A probléma csak az, hogy senki sem tudja mikor jön :)
Én ebből a szempontból meglehetősen szerencsés voltam, mind 2001-ben (magyar részvény), 2009-ben (vállalati kötvény, részvény) és 2012-ben (vállalati kötvény, görög államkötvény) sok olcsó eszközt tudtam venni. Remélem legközelebb is így lesz.
***
Egészen elképesztő, hogy milyen alacsony hozamok mellett tud bevonni forrásokat a magyar állam. Mivel devizakötvényeket nem nagyon adunk el, és a forintkötvények átlaghozama nem sokkal van 3% felett, ez azt jelenti, hogy a régi (drágább) állampapírok lejáratával és az újabbak kibocsátásával egyre kedvezőbb helyzetbe kerül a magyar költségvetés. 2013-ban még 1277 milliárd forint volt a költségvetés kamatkiadása, ami a GDP 4,4%-a.
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qse007h.html?72
HA (és ez egy nagyon optimista feltevés) a következő 4-5 évben fennmaradna a jelenlegi überkedvező hozamkörnyezet (valószínűleg nem fog) akkor a kamatkiadásaink a GDP 2,5-3%-ra csökkenhetnének, azaz a kormánynak simán lenne a GDP 1,5-2%-át elérő mozgástere. Ez a mozgástér adócsökkentésben vagy kiadásnövelésben nyilvánulhatna meg, és egyértelműen stimulálná a gazdaságot.
A lényeg: az alacsony kamatoknak köszönhetően rendkívül olcsóvá vált az államadósság finanszírozása, és ez folyamatosan növeli a kormányzat mozgásterét. Míg az idei év elején egy ötéves magyar államkötvény hozama 4,7% volt, most 3,3%. Ez óriási különbség. Minden hónappal, amíg ilyen alacsony hozamok mellett tudunk eladni állampapírokat, sokmilliárd forinttal javul a költségvetés egyenlege...ilyen alacsony kamatkiadásokra még fél éve se nagyon számított senki.
