Sikertelenül zárultak a hétvégén a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek tárgyalásai, így az IMF és az EU illetékesei dolguk végezetlenül távoztak Budapestről. A folytatás egyelőre kérdéses, azonban intő jel lehet, hogy a Valutaalap eddig mindenhol kikényszerítette a szükséges megszorításokat.
A renitens ukránok máris új megállapodást akarnak
A Nemzetközi Valutaalap tavaly novemberben függesztette fel a 16,4 milliárd dollárnyi ukrán hitel folyósítását, miután nem sikerült megállapodnia az akkori kormánnyal. A kijevi kormányzat akkor 3,4 milliárd dollárt kapott volna, azonban az IMF kifogásolta a nyugdíjak és a minimálbér tervezett emelését, mivel az szerintük összeegyeztethetetlen volt a vállalt kötelezettségekkel.
Az IMF küldöttei a szakszervezetek képviselőivel is leültek tárgyalni, hogy megpróbálják megértetni: nekik is érdekük a makrogazdasági stabilitás és ezzel a későbbi, tartós életszínvonal-emelkedés feltételeinek megteremtése, de a szakszervezetek úgy értékelték, hogy az IMF támogatta kormányprogram túl nagy terheket hárít a dolgozókra.
Januárban választások voltak keleti szomszédunknál, az új kabinet egy újabb, 19 milliárd dolláros hitelmegállapodásról kezdett tárgyalásokat az IMF-fel. A nemzetközi szervezet végül egy 14,9 milliárdos új hitelről állapodott meg, melyet augusztusban szentesíthetnek a felek. Az újabb összeg feltétele az volt, hogy Ukrajna 50 százalékkal emelje a gáz árát, ez kellett ugyanis a költségvetési hiány leszorításához. A Valutaalap az eredetileg tervezett 6,3 százalék helyett 5,5 százalékos deficitet szeretne.
A románoknak is a kezére kellett csapni
A másik problémás ország Románia volt az IMF számára a közelmúltban: június végén a román alkotmánybíróság megtorpedózta a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését, ezért a Valutaalap elhalasztotta az esetleges hitelrészlet átutalását.
A közalkalmazottak bérének 25 százalékos megnyírbálásával nem volt baja a román alkotmánybíráknak, csak a nyugdíjak csökkentését minősítette alkotmányellenesnek. Az alkotmánybíróság döntése alaposan gyengítette a lejt, hiszen a megszorító intézkedések alkalmazásának a sikerességétől tette függővé az IMF a Romániát megillető következő, 850 millió euró értékű hitelrészlet folyósítását.
Az Emil Boc vezette kormánynak néhány napon belül kellett kitalálnia egy "B-tervet", hogy le tudják hívni az összeget. Végül az áfa 19-ről 24 százalékra emelése mellett döntött a kabinet. Eredetileg éppen azért akarták a béreket és a nyugdíjakat csökkenteni, hogy ne kelljen a két legfontosabb adónemet, az áfát és a társasági adót felemelni.
Végül az áfa növelése elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy tartani tudja az idei évre kitűzött 6,8 százalékos hiánycélt a román kormány, ezzel az IMF-et is sikerült meggyőzni. A Valutaalap képviselőit kellemes meglepetésként érte, hogy a román kabinet gyorsan döntött a megszorításokról, azonban továbbra is kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy azokat valóra váltják-e - mondta a megegyezés után az IMF romániai képviselője.
A szerbeknek és a spanyoloknak elég volt a figyelmeztetés is
A szerb kormány még tavaly tavasszal állapodott meg a Valutaalappal egy 3 milliárd eurós készenléti hitelről, a negyedik részlet folyósítása előtt azonban le kellett mondania az idei évre tervezett béremelésekről. Az eredeti megállapodás értelmében ugyanis a bérek befagyasztása volt az egyik kitétel. A jelek szerint a szerbek bepróbálkoztak ennek felrúgásával, de süket fülekre találtak.
A nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek elvileg csak 2011 áprilisától emelkedhetnek, és akkor is rögzített módon; az emelés mértékét úgy számítják majd ki, hogy az éves inflációhoz hozzáadják a GDP-növekedés százalékos értékének a felét. A mostani béremelések elhalasztásáért cserébe az IMF az eredetileg tervezett 4 százalékról 4,8 százalékra engedte növelni az idei hiánycélt.
Idén májusban az IMF mélyreható és átfogó reformokra szólította fel a spanyol kormányt is, bár nekik egyelőre nincs IMF-hitelük. A dél-európai ország kormánya korábban több jelentős megszorítócsomagot jelentett be.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
