Már 3228 fedezeti ingatlant adtak el a bedőlt hitelek mögül
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szerve kedden ismertette a legfrissebb kényszerértékesítési statisztikáját. Eszerint 2013 harmadik negyedévében összesen 1284 hitel fedezetéül szolgáló ingatlant értékesítettek valamilyen formában. Ennek 73 százalékát, vagyis 937 ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő vásárolt meg (a második negyedévben még 72 százalékban "vett részt" a NET az értékesítésben). Emellett 64, vagyis 6-tal több ingatlant, mint előző negyedévben a pénzügyi intézmények adtak el. Ez a szám viszont nem tartalmazza azokat az ingatlanokat, melyek kényszerértékesítése még a kvótarendszer bevezetése előtt indult el, ám a tranzakció maga csak most valósult meg. Végül 283 ingatlan esetében az adós saját maga tudta eladni a lakóingatlanát, ami az előző negyedévhez képest kisebb számot jelent, hiszen akkor még 299 ilyenről számolt be az akkor még PSZÁF-ként működő felügyelet.
Ha a megyék szerinti lebontást vizsgáljuk, akkor az adatok egész jól visszatükrözik a hazai ingatlanpiac helyzetét is, hiszen Budapesten, illetve Pest megyében, ahol jellemzően jobban "pörög" a piac, döntő részben az adós adta el a lakását, és kevesebb esetben lépett be az ügybe az Eszközkezelő. Míg ezzel szemben például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a piac, mind a potenciális vevők anyagi helyzete alacsony szinten mozog, az összesen értékesített 133 ingatlanból 117-et vett meg a NET és mindössze 5 esetben sikerült az adósnak eladnia a lakását.
A harmadik negyedéves adatokkal kiegészítve idén kumuláltan 3228 ingatlant kellett a bedőlt hitel mögül értékesíteni, melynek 70 százalékát a NET vette meg, 24,6 százalékát az adós adta el, és mindössze 5 százalék az, amit a bank értékesített.
A negyedik negyedévben 3997 ingatlant veszélyeztet kényszerértékesítés
Mint az ismert, 2011 júliusától a kormány kvótarendszert vezetett be, hogy a bedőlő hitelek miatt korlátot szabjanak egy esetleges elinduló nagyobb mennyiségű értékesítési hullámnak. Ez túlkínálatot és jelentős áresést eredményezett volna a lakáspiacon. A kvótarendszert lépcsősen alakították ki, vagyis 2011-ben a fedezeti ingatlanállomány 2 százalékát lehetett kijelölni, 2012-ben 3, idén 4, 2014-ben pedig 5 százalékát lehet.
Ez alapján az idei utolsó negyedévben 117 861 ingatlan jelenti a kvóta alapját - vagyis ennyi ingatlan szerepel 90 napon túli elmaradásban lévő hitelügylet mögött. Ebből legfeljebb 5303-at jelölhetnének ki kényszerértékesítésre a kvóta alapján, ami csupán 13-mal haladja meg az előző negyedévit. Ennek ellenére az utolsó három hónapra végül a július-szeptemberi időszakra közölt 3907-nél többet, 3997 fedezeti lakóingatlant jelöltek kényszereladásra, ami 75 százalékos kvóta kihasználtságot jelent. Egy százalékponttal magasabbat a korábbinál. Így ezzel együtt a kvótarendszer bevezetése óta már 28 816 ingatlant jelöltek kényszérértékesítésre.
A negyedik negyedévben értékesítésre jelölt ingatlanok eladását "megakasztja" az idén november 9-től jövő év április 30-ig érvényben lévő kilakoltatási moratórium.
Ami a kvóták kihasználtságát illeti, a negyedik negyedévben jelentős megugrás mutatkozott Tolna megye esetében. Itt 90 ingatlant jelöltek ki a harmadik negyedévi 74 után, amivel a kvóta kihasználtsága is 61 százalékról 74-re. Hasonló, drasztikus növekedés mutatkozott még Veszprém (670-ról 78 százalékra), Pest (74-ről 81-re) és Győr-Moson-Sopron megye (67-ről 72 százalékra) esetében.
mfor.hu
