Idehaza nagyjából 2013 elejétől feléledt a gazdaság, és ez egyre inkább meglátszik a foglalkoztatási számokban. A KSH adatai szerint 2008-ban, a csúcson 1,952 millió ember dolgozott a versenyszférában, ez 1,819 millióra esett 2009 végére. 2013 óta ez is nő, a legutolsó adat szerint 1,908 millión állunk. Az elmúlt 12 hónapban a magánszféra foglalkoztatottsága 46 ezerrel nőtt. Tehát miközben a magyar gazdaság erősödik, és új munkavállalókat szív fel, olyan ütemben, hogy ha így folyik tovább, akkor egy év múlva elérjük a 2008-as csúcsot, eközben egyre többen mennek külföldre dolgozni. Ez egészen komoly problémákat kezd okozni több szektorban is. Pl:
//444.hu/2015/06/29/tenyleg-veszhelyzet-van-a-balatoni-vendeglatasban-tenyleg/
AZ EU áldásos hatásának eredményeképpen, aki nem elégedett a hazai bérekkel, az elhúz külföldre. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazai potenciális munkavállalók száma folyamatosan csökken, ami béroldali nyomást okoz már most is, és láthatóan ez a folyamat nem fog megállni, sőt várhatóan erősödik. Egyes szakmákban hiány lesz (van ahol már most is van) munkavállalókból, bért kell emelni.
A reálkeresetek 2006-tól 2012-ig bő 5%-kal csökkentek, azonban 2013-ban a nettó reálbérek már 3,1%-kal, 2014-ben 3,2%-kal, idén pedig várhatóan kb. 4%-kal nőnek.
Ennek meg is van az eredménye. Habár a fő inflációs mutatókon MÉG nem látszik, ám pl. az MNB által követett két index jól illusztrálja, hogy a magasabb bérek --- bátrabb költekezés --- emelkedő árak klasszikus folyamata elindult. Nézzük meg pl. a keresletérzékeny (első oszlop) és a ritkán változó termékek (második oszlop) inflációját (év/év adatok, százalékban):
| 2013.aug | 1,4 | 1,1 | |
| 2013.szept | 1,5 | 1,5 | |
| 2013.okt | 1,4 | 1,5 | |
| 2013.nov | 1,4 | 1,6 | |
| 2013.dec | 1,3 | 1,5 | |
| 2014.jan | 1,8 | 1,9 | |
| 2014.febr | 1,7 | 1,6 | |
| 2014.márc | 1,6 | 1,6 | |
| 2014.ápr | 1,3 | 1,4 | |
| 2014.máj | 1,4 | 1,4 | |
| 2014.jún | 1,4 | 1,4 | |
| 2014.júl | 1,5 | 1,6 | |
| 2014.aug | 1,7 | 1,7 | |
| 2014.szept | 1,3 | 1,6 | |
| 2014.okt | 1,7 | 2,1 | |
| 2014.nov | 1,6 | 2,1 | |
| 2014.dec | 1,6 | 2,2 | |
| 2015.jan | 1,4 | 1,9 | |
| 2015.febr | 1,6 | 2,1 | |
| 2015.márc | 1,6 | 2,1 | |
| 2015.ápr | 1,9 | 2,2 | |
| 2015.máj | 2,0 | 2,3 |
Jól látható, hogy elindult valamiféle emelkedés, aminek nyilvánvalóan a fenti folyamat az oka. A helyzet azonban még ennél is durvább, ugyanis véleményem szerint a válság miatt hatalmas elhalasztott áremelési potenciál van. Az elmúlt években az importőrök a forint gyengülését folyamatosan benyelték, de ha nő a kereslet, akkor ezt az elhalasztott áremelést be fogják pótolni. Ebből a szempontból ennek a cikknek a második ábrája a lényeges:
//www.portfolio.hu/gazdasag/arfolyam_es_inflacio_egy_valtozoban_levo_kapcsolat.2.215867.html
Jól látható, hogy a válság óta a forint gyengülését nem követte az importált termékek árának emelkedése olyan ütemben, mint korábban szokásos volt.Habár a cikk szerzői szerint ez azt jelenti, hogy a forintgyengülés begyűrűzésének mértéke a jövőben sokkal kisebb lesz, mint korábban, én egyáltalán nem vagyok erről meggyőződve. Szerintük "a mérséklődés mögött részben ciklikus okok is azonosíthatóak", míg én azt gondolom, hogy ezek vannak túlnyomó többségben, bár ezt ma egyértelműen senki nem tudja megmondani. Ha ez igaz, akkor az elhalasztott áremelések miatt még a forint stabil árszintje mellett is lehet importoldali inflációs nyomás.
Ez, párosulva a szűkülő munkaerőpiacból adódó béroldali nyomással, igen könnyedén magasba röptetheti a hazai inflációt, különös tekintettel, hogy a negatív bázishatások (energiahordozók, rezsicsökkentés, mezőgazdasági árak) helyett várhatóan immár pozitívakkal fogunk találkozni.
Mindezt összegezve, a hazai infláció nagyon gyorsan és könnyen felszaladhat 3% fölé, de 4-5% sem elképzelhetetlen a következő 2 évben. Más kérdés,hogy ha így is lesz, erre szerintem az MNB nem fog reagálni, tehát nálunk is menni fog a pénzügyi elnyomás: negatív reálkamatok, a megtakarítóknak nehéz dolga lesz...
