Immár több mint 2 hete a lélektanilag kritikus 300-as szint felett tartózkodik a forint euróval szembeni árfolyama, múlt héten pedig a feltörekvő piacokkal szembeni felerősödő bizalmatlanság a hazai fizetőeszközt sem kímélte. Látványos esések révén fokozatosan a 310-es szint fölé helyezkedett a kurzus, ami lényegesen meghaladja a 2014-es költségvetés tervezésekor alkalmazott árfolyamszintet.
Bár Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára szerint jelenleg nincs ok arra, hogy felülvizsgálják az idei költségvetés számait, mégis érdemes megnézni, mit okoz a büdzsének a gyenge forint. Persze, azt azért hozzá kell tenni, hogy az évből még csupán egyetlen hónap telt el, vagyis teljesen reális és elfogadható a pánikmentes hangulat a nemzetgazdasági tárcánál. A következő hetekben, amilyen hirtelen gyengült a forint, olyan hirtelen erősödhet is - főleg akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank esetleg a piacot meg tudná nyugtatni valamilyen módon.
A 2014-es költségvetést tavaly december közepén tehát 296,9 forintos euróárfolyammal fogadták el, a legutóbbi, pénteki ár szerint pedig 312,2 forintot adtak egy euróért a bankközi devizapiacon.
Mekkora lyukat üthet a gyengélkedő forint?
Az év első hónapjának átlagos euró/forint árfolyama - ha a napi záróárakat vesszük figyelembe - 302-nél jár, ami 6 egységgel meghaladja a kormány költségvetésben feltüntetett és használt feltételezését. A gyengélkedő forint igaz, hogy több csatornán fejti ki negatív hatását a büdzsére, mivel azonban az államadósság 40 százaléka még mindig devizában denominált, a legérzékenyebben az ezzel kapcsolatos kamatkiadásokat növelheti a feltételezésnél gyengébb forint.
Az idei költségvetés alapján összesen 1248,4 milliárd forint kamatkiadás keletkezik majd, melynek közel negyede, vagyis 332,1 milliárd forint a devizaadóssággal kapcsolatban merül fel. Számításaink szerint a mostani, 312 forintos euróárfolyam 17 milliárdos többletkiadást eredményez, ha azonban a sokak által várt 320 forinttal számolunk, az már 26, egy extrém, 340 forintos euró pedig közel 50 milliárdos plusz kamatkiadást jelent a költségvetés számára.
Mivel a költségvetést 2,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadták el, a kormány számára mindössze 30 milliárdos mozgástér van a maastrichti kritériumoknak alapján. Így tehát elmondhatjuk, hogy amennyiben csak a forint euróval szembeni árfolyama okozza az idei év egyetlen nehézségét a költségvetés számára, akkor sem a jelenlegi, sem pedig egy 320-as euró nem jelenthet problémát a hiánycél tekintetében. Ha azonban a már extrémnek tűnő 330 forintos euró valósággá válik, 37 milliárdos plusz kamatkiadást jelentve szükségszerűen a büdzsé felülvizsgálatát kényszerítené ki.
Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy bár a kamatkiadások és más kisebb tételek miatt a gyenge forint rontja az egyenleget, vannak olyan sorok, melyeken ha nem is közvetlenül, de javítani tudja azt - például az kedvezőbb exporttevékenység tovagyűrűző hatásaként (például adóbevételek).
Székely Sarolta
mfor.hu
