Nemrég hazánkban tartózkodott a Nemzeti Valutaalap küldöttsége a 2008-as hitelhez kapcsolódó rendszeres felülvizsgálat miatt. Hétfőn délután az is kiderült, mit gondolnak a magyar gazdaságról.
Az IMF szakemberei úgy látják, hogy a magyar gazdaság négy éven belül a második recesszióját szenvedi el, a fogyasztás és a beruházás esik, a munkanélküliség magas szinten ragadt. Bár 2012-ben csökkent az államháztartási hiány, a kiigazító lépések rontották a befektetési klímát. Éppen ezért a szakemberek szerint egy új gazdaságpolitikai irányra lenne szükség a középtávon fenntartható költségvetési kiigazítás érdekében, mely ugyanakkor támogatná a növekedést, növelné a bizalmat a pénzügyi szektor irányába, illetve előremozdítaná a strukturális reformokat.
Az előttünk álló időszakban a szakemberek szerint három területtel kell kiemelten foglalkozni, melyek egymással is összefüggő kihívásokat jelentenek. Egyrészt a fenntartható költségvetési konszolidációra lenne szükség, melynek keretében a befektetéseket és munkavállalást ösztönző intézkedésekkel kell csökkenteni az államadósságot. Másrészt szükséges a pénzügyi rendszer javítása, harmadrészt pedig potenciális növekedést elősegítő strukturális reformokra van szükség.
Ad hoc intézkedések helyett Széll Kálmán Terv
A kormány 2012-ben bizonyította elkötelezettségét a költségvetési konszolidáció mellett. A megvalósult hiánycsökkentést azonban olyan, olykor diszkriminatív ad-hoc jellegű intézkedésekkel érték el, melyek súlyosan rontották a közvélemény bizalmát a politikai döntéshozatalt illetően.
A jelenlegi gazdaságpolitikai irányvonal várhatóan növekvő hiánypályára enged következtetni 2013 és 2015 között. Feltéve, ha az Országvédelmi Alapban elkülönített tartalékok megmaradnak, 2013-ban 3,25 százalékos lehet az államháztartás GDP-arányos hiánya - írja jelentésében az IMF. Ezt meglátásuk szerint az elmaradó bevételek okozzák majd, mint például az e-útdíj, a tranzakciós adó, illetve például az oktatási rendszerrel kapcsolatban felmerülő vártnál magasabb kiadások. Prognózisuk szerint egyébként a következő két évben sem csúszik a kulcsfontosságú 3 százalék alá majd a hiány.
A helyes gazdaságpolitikai irányvonalat illetően ismét a Széll Kálmán Tervet említik meg jelentésükben a szakemberek, mely szerintük helyesen vázolja fel a kiadások konszolidációját a strukturális reformok mentén.
Óvatosan a további kamatcsökkentésekkel
Az IMF szakemberei úgy vélik, hogy az eddigi jegybanki alapkamat-csökkentések után a további lazítást óvatosan kell kezelni. Egy erős monetáris politikai irányvonal, beleértve a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét és hiteles inflációs célkövető rendszert, támogatná az üzleti és piaci hangulat tartós javulását. A tartalékokkal kapcsolatban megjegyzik: megfelelően magas szinten kell tartani az esetleges negatív hatások kivédése érdekében.
Aggasztó a növekedés
A jövőről szóval a szakemberek kifejtik: aggasztó hazánk potenciális növekedése, mely a jelenlegi becslések szerint nulla közeli, és középtávon sem várható 1-1,5 százaléknál magasabb érték. Az IMF úgy véli, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának növelése, azonos feltételek biztosítása a vállalkozásnak, valamint a strukturális reformok rendkívül fontosak a magasabb növekedés és életszínvonal érdekében.
Itt kitérnek arra, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióterv alapvetően jó irányt képvisel, a közmunkaprogramokkal viszont csak haladékot nyer a kormány, hiszen a munkanélküliséget a magánszektor aktív szerepvállalása nélkül nem lehet tartósan csökkenteni. Ezért is kell a jövőben tovább ösztönözni a munkaerőpiaci részvételt, és javítani az üzleti környezetet.
Az NGM kommentárja
A Nemzetgazdasági Tárca közleményben tudatta az IMF országjelentésének megszületését, majd kifejtette: "Az IMF és az Európai Bizottság 2011-es és 2012-es prognózisaihoz képest jelentősen kedvezőbb tényleges helyzetben volt a magyar államháztartás: 2011-ben szuficittel zárt, míg 2012-ben az előzetes adatok alapján valószínűsíthető, hogy az uniós módszertan szerinti (eredményszemléletű) GDP-arányos hiány a kormányzati célnak megfelelően, érdemben 3 százalék alatt teljesült. A kormány által megtett lépések nem egyszeri jellegűek (vagyis nem csak egy-egy év gazdálkodását stabilizálják), hanem hosszú távon biztosítják az állami pénzügyek fenntarthatóságát. A hiány 3 százalék alatt tartása folytatódik, mivel Magyarország elkötelezett a túlzottdeficit-eljárás idei lezárása mellett".
Így látja az Európai Bizottság hazánkat
A kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága - emeli ki az EB. Megjegyzik, hogy idén és jövőre "a számottevő külső finanszírozási igény miatt" mind a strukturális reformok határozott folytatása, mind a gazdaságpolitika intézményrendszerének stabilitása és hitelessége fontos szerepet játszik majd.
"Üdvözlendő, hogy a magyar kormány a túlzottdeficit-eljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak" - írják. Az IMF-hez hasonlóan az EB-t is aggasztja az alacsony potenciáls növekedés, éppen ezért azt javasolják, hogy a kormány gondolja át nemcsak a kiadásokat, de az ágazati különadókat is, melyek nagyon ártanak az üzleit bizalomnak. A küldöttség azt is fontosnak tartaná, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, és ezáltal élénküljön a hitelezés, illetve erősödjön a "nagyon hiányzó" beruházási dinamizmus.
mfor.hu
