Magyarországon egy gyerek nélküli átlagbért kereső ember az Eurostat adatai szerint 164 257 forintot vitt haza tavaly. Ez azt jelenti, hogy 8 darabot kaphatott legnagyobb címletünkből. Ez a szám igen nagynak számít Európában, mert bár a románok és a bolgárok után mi visszük haza a legkevesebbet, a 20 ezres az egyik „legkisebb névértékű legnagyobb címletű” pénz a kontinensen.
Az euróövezeti országok esetében alapvetően két csoportot lehet képezni. Az euró legnagyobb címlete az 500-as, mely az MNB múlt hét pénteki árfolyama alapján 156 605 forintot ért. A fejlett országokban, mint Franciaország, Belgium, Írország, Németország, Ausztria és Finnország az átlagbér 4 darab ötszázassal kifizethető, a maradék pedig 223 és 320 euró között ingadozik. A magas jövedelmű euróövezeti országok között Hollandia és Luxemburg kivétel, ugyanis előbbinél 5, utóbbinál 6 darab 500 euróst is kaphatnak az átlagbéresek és még jut bőven apró is.
Az euróövezet másik csoportjába olyan országok tartoznak, mint Szlovákia, ahol csupán egy 500-ast kapnának a dolgozók, illetve azon felül 164 eurót. A szlovének a jelenlegi árfolyam alapján 7 euró híján megkapnák a 2 darab 500-as bankjegyet, míg a portugálok már átcsúsznak ezen a határon és még jutna nekik 57 euró apró is. A hányattatott sorsú görögöknél szintén 2 darab 500-as járna, illetve azon felül még 262 euró. A spanyoloknál és az olaszoknál már jutna 3 darab is a legnagyobb pénzből, mellé pedig 179, illetve 236 eurónyi apró is.
Az euróövezeten kívül…
A legkevesebb bankjeggyel a románoknak kellene beérniük. Pénzük a lej, jelenleg 70,9 forintot ér, legnagyobb bankjegyük az 500-as, amely forintban 35 450. Mivel az Eurostat szerint a 2013-as (ez a legfrissebb adat) havi nettó bér Romániában alig volt 1527 lej, 3 darab ötszázassal és 27 lej apróval kellene beérniük.
Őket a csehek követik, akiknek a koronájuk 11,53 forinton forog, így legnagyobb pénzük az ötezres 57 650 forintot ér. Az átlagbér 12 korona híján 20 ezer, vagyis ez alapján 3 bankót kapnának az átlagbérből élők, 4988-at pedig más címletekben.
A horvátok legnagyobb pénze az 1000 kunás, jelenlegi értékén 40 960 forint. Az átlagbér 5390 kuna, vagyis 5 nagy pénzt vihetnek haza.
A bolgárok, akik a legkevesebb keresik az unióban mindössze egy 100 levással büszkélkedhetnek, mint legnagyobb címlet, amely 16 014 forintot ér. Mivel a átlag nettó bér 619 leva, 6 darabbal kell beérniük a százasból.
Itt következnek az unión kívüli svájciak, mint abszolút kakukktojás. Svájcban ugyanis az átlagbér nagyon magas 2,2-szerese (!) a németnek. Viszont a frankból a forgalomban lévő 200-as felett kibocsátották az ezres névértékű címletet. Egy ilyen „papírdarab” jelenleg 287 ezer forintot ér. Így hiába keresnek sokat a svájciak, 6232 frankot, „mindössze” 6 darabot vihetnének haza a legnagyobb címletből.
A bolgárok után mi következünk, a már említett 8 darabbal, utánunk pedig a lengyelek. A 73,8 forintot érő zloty legnagyobb címlete a 200-as (14 760 forint), amelyből a 2654-es átlagbérre 13 darab jutna, plusz az apró.
A nem túl szegény Dánia legnagyobb pénze az ezer koronás (42 000 forint), amelyből bizony 20 darabot vihetnek haza a 20 513 koronás átlagbérre.
A svéd korona, amelyből szintén ezres a legnagyobb, kicsit kevesebbet ér 33 470 forintot, így a dánokhoz hasonlóan kereső dolgozók 25-öt kapnának belőle 708 koronányi apróval együtt.
Az abszolút győztesek pedig az angolok, ahol unió egyik legmagasabb, 2265 fontos fizetéshez egy igen szerény 50 fontos top bankó társul (21 251 forint), így ha készpénzben viszik haza a bérüket, akkor 45 darabot kell betuszkolniuk a tárcájukba a 15 font apró mellett.
Szász Péter
mfor.hu
