Abban szinte minden szakember egyetért, hogy a magyar gazdaság legnagyobb rákfenéje az alacsony foglalkoztatási ráta. A megoldásban nincs ekkora egyetértés a pártok között: mindenki más-más módszerekkel ösztönözné munkára a magyarokat.
Jobbik: fenntarthatatlan a segélyezésre alapozott rendszer
"A Jobbik kiemelt kérdésként kezeli a munkához való jogot, amit mindenki számára biztosítani kell. Azokon a vidékeken, ahol nem létezik erős termelő és szolgáltató szektor, a helyi önkormányzatok felelősségévé fogjuk tenni, hogy elindítsanak olyan közmunkaprogramokat, melyek minden egyes dolgozni tudó és akaró ember számára munkahelyet biztosítanak" - mondta el az mfor.hu kérdésére Lenhardt Balázs, a Jobbik gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője.
A radikális párt szerint fenntarthatatlan a jelenlegi segélyezésre alapozott rendszer, a közmunkára fordított összegek sokkal jobban megtérülnének. Ugyanakkor a párt szerint a jelenlegi kormány által elindított Út a munkához program nem teljesen megfelelő, mert indokolatlanul széles körben állapítja meg a munkavégzésre nem kötelezhetők körét.
"Az nem kötelezhető munkavégzésre, aki száz százalékban rokkant, de közép-európai abszurd, hogy Magyarországon 800 ezer rokkantnyugdíjas él, amit felül kell vizsgálni. Minden embernek munkát kell biztosítani, hogy az aktív korúak körében a foglalkoztatási arány a jelenlegi 55 százalékról elérje a Nyugat-Európában megszokott 70-75 százalékot" - emeli ki Lenhardt Balázs.
MDF: az állam nem képes munkahelyeket teremteni
"Nem hiszek az állam munkahelyteremtő képességében, illetve abban, hogy az állam által megteremtett munkahelyek fenntartható, tisztességes megélhetés forrásai lehetnek és még adófizetésre is képesek" - mondta az mfor.hu-nak adott interjúban Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje.
Az egykori pénzügyminiszter szerint arra van szükség, hogy az állam segítsen a vállalkozóknak, hogy azok saját önérdekből hozzák létre a munkahelyeket. "A magyar vállalkozói réteg leleményessége és tőkeállománya képes lehet arra, hogy új munkahelyek jöjjenek létre" - véli a politikus.
Az MDF programjában egyébként az szerepel, hogy a jelenlegi 57-ről 67 százalékra kellene felmennie az aktivitási rátának. "A népesség fogy és öregszik, tehát nem csak arról van szó, hogy a ma inaktívak közül több embert kell bevonni a munka világába, hanem az embereknek tovább kell dolgozni, érdekeltté kell tenni mindenkit abban, hogy hosszabb ideig dolgozzon" - vázolta fel Bokros.
MSZP: a piac önmagában nem oldja meg a problémát
Az MSZP számára is stratégiai cél a foglalkoztatás növelése és az új munkahelyek létrehozása, ugyanakkor Bokros Lajossal ellentétben Szekeres Imre, a párt elnökhelyettese jó megoldásnak tartja a közmunkaprogramokat. "Másfél évvel ezelőtt 140 ezer ember kapott segélyt, ebből ma 110 ezren dolgoznak, csak 30 ezren élnek továbbra is a segélyen. Ha mást nem értünk el ezzel, mint hogy felkel reggel, elmegy dolgozni és megváltozik az életformája, akkor már megérte" - mondta ezzel kapcsolatban. Azt ugyanakkor a szocialista politikus is elismeri, hogy ez nem ugyanaz a munkahelyteremtés, mint ami a versenyszférában jön létre.
Szekeres szerint az a kérdés, hogy az államnak milyen támogatást kell adnia a munkahelyek létrehozásához. Közvetlenül az állam nem tud állásokat teremteni, mert azokhoz piac, termelési struktúra és szakképzettség kell. ugyanakkor közvetetten tud segíteni a kormány a szakképzés támogatásával, piacteremtő támogatásokkal. "Megtapasztaltuk, a piac önmagában nem oldja meg a társadalmi és gazdasági problémákat" - mondta Szekeres Imre.
"A mi szakértőink számításai alapján évi 80-120 ezer között lehet a munkahelyek szaldója egy 4 százalékos gazdasági növekedés mellett. Ezt három-négy évig lehet vállalni, utána ciklikusan jöhetnek olyan helyzetek, hogy megáll a munkahelyek számának növekedése. Reális célnak a 65 százalékos aktivitási szint elérését tartom" - tette hozzá a szocialisták elnökhelyettese.
LMP: zöld munkahelyek kellenek
A gazdaságpolitikában sürgetett zöld fordulat mentén képzeli el a munkahelyteremtést a Lehet Más a Politika (LMP). A zöld iparágak népszerűsítésével rengeteg munkahelyet lehetne teremteni, emellett a párt csökkenteni szeretné a multik és a kkv-k közötti szakadékot azzal, hogy a támogatások egy részét a hazai kis- és középvállalatoknak adnák. "A foglalkoztatáson belül a kkv-k szerepe világszerte nagy, ha javítani tudjuk ennek a szektornak a helyzetét, akkor a foglalkoztatási helyzet is javul" - vázolta fel Scheiring Gábor, az LMP szakszóvivője.
Szintén a munkahelyteremtést szolgálná a párt által szorgalmazott 5 százalékos járulékcsökkentés, illetve az adórendszer egyszerűsítése, a vállalkozások terheinek csökkentése.
Az LMP is abba a táborba tartozik, akik nem értenek egyet az állami közmunkaprogramok jelenlegi formájával. "Szerintünk ezzel nem lehet megoldani a mélyszegénységben élők problémáit, csak azt az érzetet erősíti, hogy a segélyen élők alapvetően felelőssé tehetők azért, hogy ők nem dolgoznak" - emeli ki Scheiring Gábor.
A párt szeretné bevezetni a garantált minimumjövedelem fogalmát, ami azt jelentené, hogy az is kaphatna segélyt, aki dolgozik, de jövedelme nem éri el a határt. A szakszóvivő szerint ezt a szintet úgy állapítanák meg, hogy tényleg csak a minimális létfenntartást szolgálja, alacsonyabb lenne a jelenlegi minimálbérnél. A minimálbérrel kapcsolatban Scheiring Gábor kifejtette: szerintük elkerülhetetlen, hogy néhány évre befagyasszák, ugyanis a válság miatt csökkent a gazdaság teljesítőképessége, amihez alkalmazkodni kell, másrészt pedig az ezredforduló körül végrehajtott minimálbér-emelések jelentősen megterhelték a hazai vállalkozókat.
Fidesz: egymillió új munkahely
Szinte már szállóigévé váltak Orbán Viktor szavai, amikor a pártelnök tíz év alatt egymillió új munkahely létrehozását ígérte. A párt ezt beemelte választási programjába is, a program gazdaságpolitikai részét jegyző Matolcsy György kifejtette: a hazánkban működő vállalkozások képesek lehetnek ennyi munkahelyet létrehozni. Ehhez azonban bizalomra és kiszámítható gazdasági/politikai környezetre van szükség, ami erős költségvetést, stabil költségvetési politikát és kevesebb bürokráciát kíván meg.
Matolcsy szerint a vállalkozásoknak forrásokra, forgótőkére van szükségük ahhoz, hogy ilyen mennyiségű új állást teremtsenek, illetve az új kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania a munkaerő-intenzív ágazatokra is. Ennek keretében kiemelt szerepet szánnak az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak, valamint a kreatív iparágaknak, az innovációnak és a kutatás-fejlesztésnek.
Március elején egy előadásában Járai Zsigmond egykor jegybankelnök ugyan nem a Fidesz hivatalos elképzeléseit vázolta fel, azonban véleménye hatással lehet a párt gazdaságpolitikájára. Járai szerint reális cél az egymillió munkahely megteremtése, amivel a hazai foglalkoztatási ráta 67 százalékra emelkedhetne.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
