Gáz, villany, távhő: 10 százalékkal kisebb árak
Tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára január 1-jétől a kormány döntése értelmében.
A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről Giró-Szász András kormányszóvivő korábban azt mondta, a szolgáltatóknak kell viselniük a terheket, azokat nem háríthatják át.
A kormány Fónagy János államtitkár vezetésével egy négytagú bizottságot is létrehozott a lakossági energiaárak tízszázalékos csökkentésének nyomon követése érdekében.
A kormányszóvivő a döntéssel kapcsolatban utalt arra, hogy 2002 és 2010 között több mint kétszáz százalékkal emelkedett a gáz, száz százalékkal pedig a villany ára, a magyar családokra így irreálisan magas teher nehezedik a rezsiköltségek miatt.
Magasabb adók, új adók, tényleg egykulcsos szja
Mától tranzakciós illetékként fizethetünk nemcsak a kölcsöntörlesztés és a pénzváltás után 0,2 százalékos adót, de ha a készpénzfelvételre is 0,3 százalékos sarcot állapított meg a kormány. Az illeték maximuma alkalmanként 6000 forint. Viszont az már nem olyan biztos, hogy év végén is ugyanígy adózunk. Ha ugyanis nem folyik be a kormány által várt összeg, akkor év közbeni adóemelésre számíthatunk.
Emellett emelkedik az alkohol és az autógáz jövedéki adója is.
Mától a bruttó 202 ezer forint feletti bérért dolgozók elfelejthetik a szuperbruttósítást, így ténylegesen egykulcsos lesz a személyi jövedelemadó rendszere. Másrészt a kormány eltörölte a 10 százalékos nyugdíjjárulék plafonját is, ami a bruttó 660 ezer forintért dolgozókat érinti.
A béren kívüli juttatások is drágulnak. A 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett fizetendő egészségügyi hozzájárulás a korábbi 10 százalékról 14 százalékra emelkedik. A közteheralap változatlanul a tényleges juttatás 1,19-szerese marad.
A fentiek mellett drágulnak a postai szolgáltatások is, és szigorodnak az energetikai tanúsítványt érintő szabályok is.
A fővárosi tömegközlekedésben bekövetkezett változások értelmében mától drágábban vehetőek meg a jegyek és bérletek. Utóbbiakhoz viszont már nem kötelező a bérletigazolvány kiváltása, megléte, az személyi igazolvánnyal, vagy akár a jogosítvánnyal is érvényes lesz.
Nyugdíj-, minimálbér-emelés
Mai hatállyal 5,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami a jelenlegi jegybanki prognózis tekintetében infláció feletti mértéket jelent. Szintén a fogyasztói áremelkedésnél jobban emelkednek a minimálbérek. A tavalyi 93 ezer forint után 98 ezer forintért dolgozhatnak az erre az összegre bejelentett dolgozók, míg a szakmai bérminimum 108 ezer forintról 114 ezerre emelkedik.
Január elsejétől teljes egészében hatályba lép az új Munka törvénykönyve (Mt.).
Az Mt.-ről szóló törvényt - amely 1992-es elődjét váltja fel - még 2011 decemberében fogadta el a parlament, s a legtöbb rendelkezése már 2012. júliusával hatályba lépett.
Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.
Az új Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.
Az Mt. szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy 2013. január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár.
Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től.
A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.
Az új Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Lényeges változás, hogy megszűnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult.
A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Munka törvénykönyve szerint.
Állami fenntartásba kerültek a köznevelési intézmények
Állami fenntartásba kerültek január 1-jével az eddig önkormányzati köznevelési intézmények, amelyek ezzel beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba.
Az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon - ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő más eszközöket és felszereléseket is - szintén a központ ingyenes használatába, illetve kezelésébe került.
Az állami intézményfenntartó foglalkoztatotti állományába tartoznak az idei évtől a pedagógusok, valamint az oktató és nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak is. A törvény alapján ugyanakkor munkavégzési helyük a tanítási év végéig nem változtatható.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ december 19-i tájékoztatásában idézte, hogy a köznevelési törvény szerint a köznevelés biztosítása állami feladat, ezért az 2013. január 1-jétől az állami fenntartás és a települési önkormányzati működtetés megosztásának elve szerint alakul át.
Emlékeztettek, hogy főszabályként a háromezernél kisebb lélekszámú települések iskoláinak működtetése január 1-jétől automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot. 83 kistelepülés nyilatkozott úgy, hogy az iskoláját a jövőben is maga akarja működtetni, melyre 55-en kaptak engedélyt az oktatásért felelős minisztertől. A háromezernél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott arról, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 pedig mégsem mondott le iskolája működtetéséről.
Állami fenntartásba kerülnek a szociális és gyermekvédelmi intézmények
Állami fenntartásba kerülnek az eddig a települési önkormányzatoknál működő gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, a pszichiátriai és a szenvedélybetegeket ellátó otthonok január 1-jétől.
A változtatás 40 szociális és 137 gyermekvédelmi intézményt érint, legtöbbjük eddig a fővárosi önkormányzaté volt.
A szociális tárca azzal indokolta a változtatást, hogy az új fenntartói rendszerben kiegyenlített és azonos színvonalú ellátást tudnak biztosítani az ellátottaknak.
A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már egy évvel korábban megtörtént.
Az idősek és a hajléktalanok ellátása továbbra is kötelező önkormányzati feladat marad.
Új rendszerben működik a fogyatékos emberek foglalkoztatása
Új, egységes és egyszerűbb rendszerben működik január 1-jétől a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása.
Az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma, így már több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs tanúsítványt már megszerzett 326 vállalkozásnál.
Az új rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú emberek után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók, akik közül többen arra is vállalkoztak, hogy a megváltozott munkaképességűek egy részét - például képzésekkel - néhány év alatt visszavezetik a nyílt munkaerőpiacra.
Az új rendszer eleme marad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy az érintett cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót.
Soltész Miklós szociális államtitkár a rendszer bevezetésének bejelentésekor azt mondta, hogy azzal Magyarország eleget tesz az európai uniós irányelveknek.
Járásbíróságok jönnek létre és működésbe lép az e-bíróság
A január 1-jétől életbe lépő új jogszabályok folytán számos változás lesz a bíróságokon: létrejönnek a járásbíróságok, az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok, illetve működésbe lép az e-bíróság.
A helyi, városi bíróságok ezentúl járásbíróságok lesznek, a fővárosi kerületi bíróságok viszont megőrzik eddigi elnevezésüket.
Nem változott a helyi bíróságok száma, székhelye és illetékességi területe, az elnevezés azonban — a fővárosi kerületi bíróságokat leszámítva — a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Kecskeméti Városi Bíróság helyett január 1-jétől Kecskeméti Járásbíróság lesz.
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán - a munkaügyi perekhez hasonlóan - a közigazgatási perekben is a törvényszékek járnak majd el másodfokon.
Az új bíróságok a jogelőd munkaügyi bíróságokon működnek tovább, a kezelőirodák is változatlanul az ügyfelek rendelkezésére állnak, akinek pedig folyamatban lévő ügye van, az külön értesítést kap az eljáró bíróságtól.
Január 1-jétől működik az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat, amelyet a törvényszékek elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben választhatnak az ügyfelek. Ezekben az ügyekben az interneten - hivatali időn kívül, személyes megjelenés vagy postai út nélkül - lehet joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket a bírósághoz intézni.
Az elektronikus kapcsolattartás informatikai rendszerét az Országos Bírósági Hivatal biztosítja. Az elektronikus kézbesítés rendszere az eddigi papír alapú kézbesítés szabályainak megfelelő. Kézbesítési vélelem áll be akkor, ha a fél a bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén való elhelyezést követő öt munkanapon belül nem veszi át. Valamennyi eljárás esetében szabály az, hogy a határidőkbe nem számít be az a nap, amelyen a kézbesítési rendszer legalább négy órán át nem működött.
Már elektronikus úton is kezdeményezhető az építésügyi eljárás
Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is kezdeményezhetik a polgárok, az új rendszer a tervek szerint kényelmesebb, gyorsabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügyintézés.
A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket januártól - az ügyfélkapun belépve - az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is.
A közszolgáltatásnak köszönhetően az állam éves szinten mintegy másfél milliárd forintot takaríthat meg.
Idén átalakulnak a Volánok és a MÁV-csoport
Szervezetileg is átalakulnak idén a közösségi közlekedési szolgáltatók. Igaz, nem január elsejétől, hiszen a folyamat a MÁV-csoportnál és a Volán-társaságoknál jelenleg is tart.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint a két közszolgáltató társaságcsoportnál teljesen más jellegű folyamatokat, döntéseket igényel az átalakítás.
A Volán portfóliónál megalapították a 100 százalékban állami tulajdonban lévő regionális közlekedési központokat, ezek cégbírósági bejegyzése folyamatban van. A következő lépés az egyes társaságokban lévő állami tulajdonú részvények apportálása a régiós társaságokba, közölte az NFM.
A MÁV Zrt. esetében az üzemgazdasági folyamatok racionalizálása mellett az alaptevékenységhez nem szükséges feladatoktól, és ezek költségeitől mentesíteni kell a társaságot.
A MÁV-nál az átalakítás folyamata 2012 közepén intenzívebb fázisba érkezett, viszont a vasúti pályaműködtetés átalakítása hosszabb előkészítő munkát igényel a szigorú törvényi szabályozás, illetve a vasútbiztonsági kockázat miatt, így ezen a területen a jelentősebb működési és szervezeti változás csak 2013. második negyedévtől várható.
A jövőbeni átalakítás egyik fő célja azoknak a költségeknek a csökkentése, amelyek a párhuzamos tevékenységekből és a nem megfelelő munkaszervezésből adódtak - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
MTI/mfor.hu
