Matolcsy György elnökjelöltet és Balog Ádám alelnök-jelöltet péntek délután kettő órakor hallgatta meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Mivel a piacok Matolcsy személyét már lényegében beárazták, a forint árfolyamának alakulása szempontjából sokkal érdekesebb az, hogy milyen monetáris politikát fog követni az új elnök. Erről a meghallgatáson derültek ki részletek. Többen vártak a kamatcsökkentésre, a devizatartalékokra, új monetáris politikai eszközökre történő utalásokat is. Ám ezekre a jegybankelnök-jelölt nem tért ki.
Matolcsy szerint a Magyar Nemzeti Bank elkövetkezendő 6 évét elsősorban az elmúlt 33 hónap fogja meghatározni. Az államháztartás konszolidációja már önmagában megszabja a működési kereteket. A leendő elnök úgy véli, az MNB három legfőbb célja az árstabilitás, a pénzügyi stabilitás, valamint a gazdaságpolitika támogatása. "A foglalkoztatás folyamatos és fenntartható növekedésére van szükség" - hangsúlyozta, és kifejezte, hogy már nem az állami pénzügyi konszolidáció a lényeg.
A devizahitelezésről is kifejtette nézeteit, miszerint ő nagyon ellene van, és mindent meg fog tenni azért, hogy a következő hat évben ez a gazdasági és monetáris hibaként is értelmezhető hitelezés ne történjen meg még egyszer. Mivel ez a liberális felelőtlen monetáris politika része, ő inkább annak a konzervatív formáját kedveli. Ugyanakkor hasonlóan ellenző véleménnyel nyilatkozott az inflációról is, mely kapcsán elismerte, hogy nagyban kormányzati intézkedések is hozzájárultak annak magas szintjéhez. Úgy véli, a maastrichti kritériumként megjelölt 3 százaléknál magasabb infláció megnehezíti a gazdasági kalkulációt és szűkíti a monetáris politika mozgásterét.
Sokan tartottak korábban a jegybank függetlenségétől, ám ezeket a kételyeket is eloszlatta beszédében Matolcsy. Szerinte a jegybanknak függetlennek kell lennie a kormánytól, ám ez nem jelenti azt, hogy stratégiailag nem kell együttműködnie. Egy nyitott, nyílt, partneri viszonyt szeretne a kormánnyal kialakítani az elzárkózó jegybanki vezetés helyett. Hozzátette: már a 2008-as válság előtt is súlyosan hibás stratégia volt a jegybanki elzárkózás, azóta pedig véleménye szerint nem is követhető.
Beszéde végén megerősítette, hogy a vonatkozó törvény szerint kívánja irányítani a jegybankot, majd kiemelte: a magyar jegybank jobban teljesít a következő hat évben, mint az előzőben, és ha a jegybank jobban teljesít, az ország is jobban teljesít.
A Magyar Nemzeti Bank független volt, és az is lesz a jövőben - hangsúlyozta Matolcsy a meghallgatásán. Az uniós törvények általi kötöttségeket firtató kérdésre válaszolva megismételte ugyanakkor, hogy a jegybank a magyar állam, "a nemzetállam része", így nem független Magyarországtól, a magyar emberektől. Ez a mozgástér azonban "nem is olyan kicsi, mint aminek azt bárki gondolná" - tette hozzá.
Összességében tehát négy dolgot fog szem előtt tartani Matolcsy az elnöksége hat éve alatt. Ezek azok a szempontok, melyek meghatározhatják a monetáris politika és a jegybanki működés fő irányát: devizahitel-ellenesség; infláció-ellenesség; nyílt, partneri jegybank és végezetül konzervatív monetáris politika.
Balog Ádám alelnök-jelölt beszéde meglehetősen rövidre sikeredett. Szerinte a jegybank fontos feladata a pénzügyi stabilitás védelme, ezért is fontos, hogy a monetáris tanács elé jól előkészített anyagokat tegyenek le.
Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága végül 18 támogató, 7 elutasító és 1 tartózkodó szavazat mellett támogatta Matolcsy György jegybankelnöki, és Balog Ádám alelnöki kinevezését.
Matolcsy beszédére egyébként a forint árfolyama kifejezetten jól reagált, hiszen a kezdeti 295,2 forintos euró-jegyzés 294,3-ig süllyedt.
Minden, amit a jegybankelnök-jelölésről tudni kell:
Matolcsy a jegybankelnök, Balog Ádám az alelnök
mfor.hu
