A kiszivárgott hírek és a kormánytagok elejtett megjegyzései arra utalnak, hogy a kormányzat a következő hónapokban valóban meghoz néhány olyan intézkedést, amely valamennyire átrendezi a magyar adórendszert. Ezt a feltételezést erősítette meg az is, hogy tegnap a kormány rábólintott néhány intézkedésre, amelyet feltehetően hamarosan a Parlament elé terjeszt majd. Ennek keretében a következők várhatók:
- Már júliustól 18 százalékról 19-re nő az szja alsó kulcsa, viszont a sávhatár évi 1,7 millió forintról 2,2 millió forintra emelkedik.
- Idén öt százalékkal csökkenhetnek a munkavállalói járulékok, igaz, csak a minimálbér kétszereséig. Ennek az intézkedésnek a bevezetési határideje jelenleg nem ismert.
Áfa-emelés
Ennek fedezésére és a költségvetési lyukak befoltozására a húsz százalékos forgalmi adó kulcsot 23 százalékra emelnék júliustól.
A csomagnak vannak olyan elemei, amelyek 2010 januárjától lépnének életbe a kormány ígérete szerint. A társasági adó is 19 százalék lesz januártól a mai 16 helyett, ám szélesebb alapra vetik ki ezt a nagyobb adóterhet - viszont a négy százalékos céges különadó megszűnik.
Januártól az szja-kulcsok nem módosulnak, ám az alsó kulcs határa egészen 3 millió forintra tolódik ki. Viszont eltörölnék a magánszemélyek különadóját.
A gyest és a gyedet bruttósítanák, ennek még nem jelölték ki a határidejét. Ennek értelmében ezek a szociális juttatások 19 százalékkal adóznának.
Átalakulna a nyugdíjrendszer
Megszűnne a 13. havi nyugdíj, de úgy, hogy azt a 80 ezer forint alattiak számára beépítenék az alapnyugdíjba. Viszont az ezentúl nyugdíjba vonulók már semmilyen esetben nem kapnák 13. havi illetményt.
Emelnék a nyugdíjkorhatárt is - de ez a rendelkezés egyelőre csak papíron létezhet, mert csak 2016-tól, fokozatosan kívánják bevezetni.
Emellett a kormány szociális számlát tervez bevezetni. Ennek lényege: minden állam által kiutalt támogatás lekérdezhető lesz 2011-től az önkormányzati segélyekkel együtt. Az univerzális szociális támogatások esetében az alanyi jog megmarad, de a mérték rászorultsági alapon változik, jellemzően úgy, hogy adóköteles lesz - például a lakásépítésnél fölvehető vissza nem térítendő támogatás esetében.
Lendvai Ildikó (MSZP) frakcióvezető tegnap a javaslatokat kommentálva arról beszélt, hogy a szerkezeti átalakítások célja egyebek mellett a munkára való ösztönzés, a munka becsületének növelése és az eddigi ellátások fenntarthatóságának biztosítása.
A frakcióvezető tájékoztatása szerint a tervezett átalakítások kapcsán lesznek olyanok, amiket törvényjavaslat formájában február és április között benyújtanak a Parlamentnek, de lesz olyan terület is, így például a nyugdíjkorhatár esetleges felemelése, amit vitára bocsátanak. Utóbbi témával kapcsolatban Lendvai Ildikó azt mondta: egyetlenegy olyan hozzászóló sem volt a frakcióülésen, aki 2016 előtt megvalósíthatónak gondolta volna ezt az átalakítást.
Növekedne a hiánycél
Igaz, a decemberben elfogadott 2,6 százalékos GDP-hez mért hiánycél így is növekedne, mintegy 2,9 százalékra a kormány szerint. Vagyis az általa 200-250 milliárd forintra becsült növekedést csak részben ellensúlyoznák adóból, illetve megtakarításokból.
A kormányzat azonban ismét lemaradt a gazdasági fejlemények követéséről. Ma már elemzők úgy vélik, hogy a hivatalosan várt 2,5 százalékos viaszesésnél jóval mélyebb lehet a recesszió. Így például a londoni 4cast 3,0 százalékos, míg a Goldman Sachs londoni befektetési részlege 4,2 százalékos magyarországi gazdasági visszaesést vár 2009 egészére. Ezzel kapcsolatban lapunknak Barcza György elemző korábban azt mondta, hogy ez még 200-300 milliárd forint hiányt generálhat.
A mostani kormányzati tervek erről a problémáról még nem szólnak. Tehát a jelenleg meghirdetett lépések illuzórikusak, hiszen további kormányzati lépésekre lesz szükség a következő hónapokban. A decemberben elfogadott költségvetés nem alkalmas a krach elkerülésére, mert az túl optimista forgatókönyv alapján készült. Sőt, már az új, a Parlament elé még be sem terjesztett variációt is módosítani kell majd a kormánynak.
A helyzet azért is szomorú, mert a kormány láthatólag nincs elszánva újabb megtakarításokra. Daróczi Dávid szóvivő ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy összesen 60 milliárd forinttal csökkentenék a kiadásokat.
Londonban a magyar államcsődöt árazzák
Nem túl jó jel, hogy a Merrill Lynch, majd a Barclay's Capital londoni stratégái a napokban arra hívták fel ügyfeleik figyelmét: a jelentős forintgyengülés mellett még túlságosan "elnézőek" a befektetők a magyar államcsőd árazott kockázata kapcsán. Így azt javasolták, hogy vegyék az állam nemfizetési kockázata ellen a következő öt évre fedezetet nyújtó hitelderivatívát, mert annak ára emelkedni fog.
Varga M István
Menedzsment Fórum
