Pintér - Réthelyi-Hende-Fellegi-Fazekas - Martonyi-Matolcsy - Semjén-Navracsics-Varga – Orbán. Futballnyelven szólva így néz ki a második Orbán-kormány felállása. A névsorolvasás legnagyobb vesztese Járai Zsigmond, aki nem kapott kormányzati pozíciót, cserébe a Mol igazgatótanácsának egyik helyével vigasztalódhat.
Matolcsy György: a biztos befutó
Már hónapokkal ezelőtt Matolcsy György tűnt a legesélyesebbnek a gazdasági miniszteri posztra. Erre utal az is, hogy a közgazdász jegyezte a Fidesz választási programjának gazdaságpolitikai fejezetét.
Az egyetlen kérdés az volt, hogy csak gazdasági miniszter lesz Matolcsy, vagy létrejön a régóta emlegetett nemzetgazdasági kabinet, ami alá betagozódik a pénzügyminisztérium is. Hétfőn erre is választ kaptunk: valóban egy gazdasági csúcsminisztérium élére kerül a szakember.
Az új struktúrát egyébként több szakember támadta már, Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszter például az MTV vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, hogy ezzel a pénzügyminisztérium "egy kutyaólba kerül".
Az 55 éves Matolcsy a kilencvenes években dolgozott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatójaként, illetve a Privatizációs Kutatóintézet vezetőjeként is. Matolcsy 1999 óta Orbán Viktor gazdasági tanácsadói közé tartozik, 2000-ben Chikán Attila utódaként lett gazdasági miniszter a Fidesz-kormányban. Egészen a 2002-es választásokig meg is maradt miniszteri székében, nevéhez fűződik többek között a Széchényi-terv kidolgozása.
„Matolcsy Györgytől azt várjuk, hogy talpra állítsa a gazdaságot, Magyarország sereghajtóból ismét éllovassá váljon” – mondta Orbán Viktor a hétfői sajtótájékoztatón.
Varga Mihály: gazdasági szakember a Miniszterelnökség élén
Az önálló pénzügyminisztérium megszűnésének egyik vesztese lehet Varga Mihály, aki jó eséllyel pályázott volna a posztra, így viszont be kell érnie a Miniszterelnökség vezetésével. Orbán Viktor már múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tervek szerint a szakember fogja összehangolni a minisztériumok munkáját, lesznek olyan kérdések, melyek el sem jutnak miniszterelnöki szintig.
A 45 éves szakember 1988 óta a Fidesz tagja, jelenleg a párt alelnöke. 1990-ben került be először az Országgyűlésbe, 1995 és 1997 között az adós- és bankkonszolidációt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke volt. 2002 óta a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke. 1995 és 1998 között, valamint 2002 óta frakcióvezető-helyettes.
2000-ben Járai Zsigmondot követte a pénzügyminiszteri bársonyszékben, majd egészen a 2002-es választásokig betöltötte ezt a pozíciót. Részt vett a magyar gazdaságtörténetben először készült kétéves költségvetés (2001-2002) megalkotásában.
A kampányban egyébként meglepő volt, mennyire "jegelte" Varga Mihályt a Fidesz, az alelnök csak a legritkább esetben szólalt meg. Még január elején a Figyelőnek adott egy interjút, melyben kifejtette, hogy a párt kormányra kerülése esetén az úgynevezett svéd nyugdíjmodellt vezetné be. Később ezt a Fidesz szóvivője cáfolta.
Fellegi Tamás: médiamágnásból miniszter lett
Március végén a Népszabadság írt először arról, hogy Fellegi Tamás lehet az új Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere. Fellegi Tamást Orbán Viktor régi, nagyon megbízható harcostársaként ismerik.
Fellegi az egyik alapítója és tanára volt a nyolcvanas években a Bibó István Szakkollégiumnak, már 1990-ben is a Fidesz kampányánál segítkezett a választások idején. 1993-94-ben Orbán személyes politikai tanácsadója volt, majd 1996 és 2000 között a MATÁV Rt. ágazati igazgatója, majd a telekommunikációs vállalat kormányzati kapcsolatokért és szabályozói tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese lett.
2009-ben megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. nevű vállalkozását, amelynek ügyvezetője és többségi tulajdonosa. Az Infocenter.hu Zrt., amely egy médiabefektetési vállalkozás, 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak, illetve kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak, április végén pedig 30 százalékos tulajdonrészt szerzett az RTL Klubban. A kormányalakítás előtt árulkodó jel volt, hogy a múlt héten Fellegi megvált üzleti érdekeltségeitől, ebből már sejthető volt, hogy valamilyen szerepet kap majd az új kormányban.
„Azt várjuk tőle, hogy védje meg az állami vagyont az oligarcháktól és vegye fel a harcot az oligarchákkal, bizonyítsa be, hogy az állam lehet jó gazda. Ő az, aki megfelelő politikai, tudományos és üzleti tapasztalattal rendelkezik erre a feladatra” – emelte ki a leendő miniszterelnök.
És a többiek
A fentieken kívül a kormány tagja lesz még Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterként, Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettesként, Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszterként. Azt már a kampányban kijelentette Orbán, hogy Martonyi Jánosnak szánja a külügyminiszteri széket, így ez sem okozott meglepetést. A honvédelmi miniszter Hende Csaba lesz, míg az agrárminiszteri posztra Fazekas Sándort, Karcag polgármesterét kérte fel Orbán.
Az sem okozott meglepetést, hogy Pintér Sándor lett a belügyminiszter, mindezt már akkor lehetett sejteni, amikor a politikus megvált üzleti érdekeltségeitől néhány hete.
Akik távolabb maradnak a tűztől
Vannak vesztesei is a kormányalakításnak, hiszen néhány közismerten fideszes gazdasági szakembernek nem sikerült helyet szorítani a kabinetben.
A legnagyobb vesztes talán Járai Zsigmond, aki korábban úgy nyilatkozott: "Orbán Viktor bejelentette, hogy dolgoznom kell, és természetesen szívesen teszek eleget ennek, bármilyen pozícióban". Ehhez képest egyelőre nem jutott neki poszt a kormányban.
Járainak azért nem érdemes elkeserednie, mert könnyen lehet, hogy a jövőben jegybankelnökként számítanak rá Orbánék. Az már korábban tudott volt, hogy a Fidesznek kimondottan rossz a viszonya Simor Andrással, az MNB jelenlegi elnökével, majd a múlt héten lényegében lemondásra szólították fel a szakembert. Simor egyelőre nem akar távozni, kitöltené 2013-ig tartó megbízatását, azonban ha valóban átalakítja az új kormány a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet, akkor sikerülhet helyet szorítani Járainak az új intézmény élén.
Szapáry György a másik, aki egyelőre kimaradt a kormányból, azonban a hírek szerint a nemzeti bank korábbi alelnöke Orbán Viktor személyes gazdasági tanácsadójaként dolgozhat. A szakember először 1993-1999 között Bod Péter Ákos elnöksége idején, majd 2001-2007 között Járai Zsigmond mellett töltötte be a jegybank alelnöki posztját. Szapáry elsősorban a monetáris politika szakértője, ezért ha az új kormány valamilyen szerepet szán neki, akkor minden bizonnyal az MNB-nél próbálják elhelyezni.
A belga-magyar kettős állampolgár Szapáry korábban dolgozott a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), illetve a kilencvenes évek első felében a szervezet magyarországi megbízottja volt. Úgy tudni, hogy a második Orbán-kormány megalakulása után ő is részt vesz majd a Valutaalappal folyó tárgyalásokon.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
