A JP Morgan szakértői a jelöltek megnevezése után adott kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy a jelek szerint "a Fidesz óvatos a nemrég ismertetett konszolidációs csomag és a monetáris tanácsi változtatások piaci reakciójával kapcsolatban", ezért most csak két olyan személyről döntött, akiknek jelölése valószínűleg nem vált ki negatív piaci reakciót, "vagy további negatív kommentárokat az EKB (az euróövezeti jegybank) részéről".
A JP Morgan elemzőinek ez utóbbi megjegyzése utalás volt Jean-Claude Trichet múlt heti sajtótájékoztatójára, amelyen az EKB elnöke azt mondta, hogy az eurójegybank "nagyon elégedetlen" a magyar kormány által a jegybanktörvény-módosítás kérdésében elfoglalt állásponttal. Trichet uniós jogi eljárás lehetőségét is felvetette.
A JP Morgan elemzői szerint a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosítása "megkérdőjelezi a testület döntéshozatalának függetlenségét", ám meg kell várni a két további jelölt megnevezését ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket lehessen levonni a pénzügypolitikai kihatásokról.
A ház szakértői hétfői kommentárjukban mindazonáltal "megalapozatlannak" nevezték azokat az aggodalmakat, hogy az új monetáris tanácsi tagok belépése "azonnali" kamatcsökkentést fog eredményezni.
A cég elemzői azt jósolták, hogy az MNB kamatdöntéseit továbbra is jórészt a jegybanki stáb inflációs előrejelzései, az euró forintárfolyama és a magyar befektetési termékek kockázati prémiuma vezérli majd.
A JP Morgan elemzői közölték, hogy a következő hónapokban nem várnak kamatmódosítást, mivel egyensúlyban lévőnek tartják a szigorítás és az enyhítés mellett szóló érveket, vagyis az egyik oldalon az energia- és az élelmiszer-ársokkot, a másik oldalon pedig a költségvetési reformcsomag bejelentése nyomán javuló befektetői hangulatot.
Az RBC Capital Markets elemzői hétfői kommentárjukban azt emelték ki, hogy mindkét új jelöltnek van jegybanki háttere, és emiatt kinevezésük "kezdetben pozitív lehet" piaci szempontból.
A cég szakértői szerint azonban a hétfőn megnevezett két új monetáris tanácsi tag eddig nem szólalt meg nyilvánosan pénzügypolitikai kérdésekben, és így nincs jelzés arra, hogy miként voksolhatnak majd a kamatdöntő üléseken. Hétfői bizottsági meghallgatásukon tett nyilatkozataik "szabványszerűek" voltak: hangsúlyozták függetlenségüket és az árstabilitás fontosságát, "ennél sokkal többet azonban.
A ház szakértői szerint az új tagok függetlenségének próbáját - kamatdöntő szavazataik és nyilvános kijelentéseik ismeretében - a következő hónapok jelentik majd.
Az RBC elemzőinek várakozása szerint az "nagyon valószínűtlen", hogy a két további tag kinevezése előtt a monetáris tanács kamatcsökkentést venne fontolóra. Hosszabb távon azonban "nem lehet kizárni" az eddigi, összesen 0,75 százalékpontnyi kamatemelés részbeni visszafordításának lehetőségét - vélekedtek hétfői kommentárjukban a cég londoni felzárkózó piaci elemzői.
A nagy londoni elemzőházak többsége azonban már az új monetáris tanácsi tagok hétfői kijelölése előtt azon a véleményen volt, hogy nem lesz gyökeres magyarországi pénzügypolitikai fordulat a testület új tagjainak belépése után sem.
A Morgan Stanley értékelése szerint ha a kinevezési szabályok módosításának eredményeként enyhébbé válna a magyar jegybanki politika, az akár olyan mértékű forintgyengülést is okozhat, amelynek a devizahitelesekre gyakorolt negatív hatása messze meghaladná az esetleges kamatcsökkentések kedvező reálgazdasági hatásait.
A Goldman Sachs elemzői szerint , hogy ha az új tagok belépésük után nem sokkal már kamatcsökkentéseket támogatnának, azzal sérülhet az MNB pénzügypolitikai hitelessége, és felerősödnének az új monetáris tanács függetlenségével kapcsolatos aggodalmak. A GS szerint mindez jó eséllyel a forint gyengülését eredményezné, emiatt nehezebbé válna az infláció kordában tartása, és emelkedne a devizaalapú hitelek adósságszolgálati költsége is, aminek "politikai ára a kormányzatot terhelné".
MTI
