A tervezettnél korábban, augusztusban tarthatnak népszavazást Izlandon az európai uniós csatlakozási tárgyalások folytatásáról. A referendum pontos időpontját a következő hetekben jelentheti be a szigetország kormánya.
A Gallup legfrissebb felmérése szerint a támogatók és az ellenzők aránya egyaránt 42 százalék. Az euroszkeptikusok magját a (főleg vidéki) gazdák és a halászok teszik ki. Nagy-Britannia kilépésével viszont egyszerűbb lehet közös nevezőre jutnia az Európai Uniónak és Izlandnak ezen a téren, mert a halászati viták többnyire a briteket érintették.
Az ország előkészületeire rálátó források a Politiconak arról beszéltek, hogy egy támogató népszavazás után Izland akár egy éven belül lezárhatja az összes, csatlakozáshoz szükséges fejezetet. Ez elméletileg lehetséges, de mivel a tervezett népszavazás csak a tárgyalások folytatásáról szól (nem a csatlakozásról), az izlandi kormánynak utána újabb referendumot kellene kiírnia. A folyamat így összesen akár 2-4 évig is húzódhat.
A szigetországiak Európai Unióhoz való hozzáállását erősítheti, hogy az amerikai elnök négyszer is Izlandot említette a davosi Világgazdasági Fórumon, amikor Grönland megszerzéséről akart beszélni.
Grönland és Izland között kevesebb mint 550 kilométer a távolság. Az országnak nincs önálló hadserege, stratégiai elhelyezkedése miatt mégis ott van a NATO alapító tagállamai között. A szövetség innen védi a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán közötti tengeri útvonalakat, a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság által GIUK-folyosónak nevezett részt. A keflavíki támaszpont, és az ott lévő légvédelmi radarrendszer szintén fontos a NATO-nak az orosz hadsereg megfigyeléséhez.
A teljes cikket a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, a Privátbankár oldalán olvashatják el.
