Az intézkedések között szerepel a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását támogató személyek és csoportok Japán bankokban található vagyonának befagyasztása, továbbá krími termékek importtilalma is. A japán kormány előreláthatólag kedden nevezi meg a szankciók alá vont személyeket és csoportokat. A malajziai utasszállító lelövését követően az Európai Unió és a G7 országok a korábbiaknál átfogóbb büntetőintézkedéseket terveznek életbe léptetni Oroszország ellen.
A távol-keleti ország eddig csak korlátozott szankciókat alkalmazott Oroszország ellen, vízumkorlátozást és egyes bilaterális tárgyalások felfüggesztését. Japánnak jelentős gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz, annak ellenére, hogy a Kuril-szigeteket érintő területi vitája miatt a második világháború óta békeszerződést sem kötöttek egymással.
Tokió és Moszkva kapcsolatai az elmúlt években látványos javulást mutattak, aminek oka elsősorban a közös energetikai érdekekben rejlik: míg Oroszország az európai piacoktól való függés csökkentése érdekében a következő két évtized során meg akarja duplázni Ázsiába irányuló kőolaj- és földgázexportját, addig Japán jelentős energiahordozó-behozatalra szorul. A Japánba irányuló orosz kőolajexport 2013-ban 45 százalékkal nőtt, és a szigetország földgázellátásának tíz százaléka Szibériából érkezik.
MTI
