- Ön most a pénzügyi szektorban dolgozik, ezért gondolom kétszeresen is figyelte a bankmentő csomag sorsát. Holott ennek a szükségességét is sokan vitatják.
- A bankmentő csomagra szükség van, vagy pontosabban szükség volna. Igazából „gazdaságmentő csomag” kellene, és a bankokat azért fontos megsegíteni, mert rajtuk keresztül áramlik a pénz a gazdaságba. A nyugati bakmentések is azt célozzák, hogy fennmaradjon likviditás, de az a baj, hogy nem nagyon találták meg a jó technikát. Ha kapnak is pénzt a bankok, akkor is ráülnek, mert félnek a kockázattól. Magyarországon is hasonló a helyzet, hiszen inkább államkötvényeket vesznek ahelyett, hogy a vállalkozásokat hiteleznék a bankok.
- A pénzintézetek szerint nekik ilyen csomagra nagyon nincs szükségük, és ezért ezek a pénzek nem is kellenek nekik.
- A bankárok ma még azt mondják, hogy ők nincsenek bajban. Persze ha a forint leértékelődne, akkor egyből óriási gondban lennének, és ha elindul a válság, és tömeges csődök lesznek, akkor majd a bankok is súlyos helyzetbe kerülnek. Ezért ezt a 600 milliárd forintot mindenképp a reálgazdaságnak kellene adni, hogy kevesebb cég menjen tönkre és kisebb legyen a munkanélküliség.
- Vállalati vagy magáncsődökre gondol inkább?
- Elsősorban cégekre gondolok, de ha megszűnnek a munkahelyek, akkor sorra dőlhetnek be a lakás- és gépkocsi hitelek; nem beszélve az árfolyam gyengülésének kockázatáról. Elsődlegesen azok veszélyeztettek, akik svájci frankban adósodtak el, ezért csak a második hullámban következnek majd a magáncsődök.
- Ha a bankok nincsenek veszélyben, akkor ki van gondban? Vagy pontosabban szólva, miért nincs pénz a gazdaságban?
- A magyar bankrendszerrel az a baj, hogy a külföldön vagy az anyabankoktól vettek fel hiteleket, amit aztán itthon kihelyeztek. (Egyébként hazai forrásból átlagban csak negyven százalékát finanszírozták tevékenységüknek az itthoni bankok, míg az OTP-nél ez arány 12 százalék.) De a Lehmann Brothers csődje óta senki sem ad kölcsönt senkinek. A bankároknak ezért is óriási a felelősségük, mert ha nem hiteleznek, akkor leáll a gazdaság. Persze forrásoldalról az is gond, hogy nálunk nagyon alacsony a megtakarítási ráta, és ezt a kevés pénzt az állam elszívja a költségvetési hiány finanszírozására.
- Ezek szerint a fő gond az államháztartási deficit?
- Most már sok fő gond van, ezek közül csak az egyik a közszféra túlköltekezése.
- Az is ebbe a gondolatsorba illeszkedik, hogy a Fidesz javasolta: csökkentsék az alapkamatot hat százalékra.
- Én ennek a javaslatnak a kidolgozásban nem vettem részt, de persze beszélgettünk erről Fideszes vezetőkkel. De a hat százalék az egész csomagnak egy kiragadott eleme. Az azonban kétségtelen, hogy a magas kamatok és a hitelszűke teljesen tönkre fogják tenni a gazdaságot.
- Ha jól veszem ki a szavaiból, akkor Ön nagyon pesszimista jövő évi kilátásokat tekintve?
- Valóban az vagyok. Ahogy hallgatom az elemzőket, akkor nem én vagyok a legpesszimistább. Úgy gondolom, hogy 3-4-5 százalékos visszaesés várható, bár a GDP egy nagyon aggregát mutató, és viszonylag lassan változik. De az ipari termelési adatok, hitelezési számok vagy vállalati mérlegek mind negatívan hatnak.
Másrészt én úgy vélem, hogy a nyugati kibontakozás is később fog elkezdődni, mint ahogy azt sokan várják. Egyszerűen nem látom annak az okát, hogy 2010 vége felé meginduljon a fellendülés. Ugye az a feltételezés, hogy Németországban nem lesz túl nagy a visszaesés, és Amerikai megkezdi a kilábalást jövő év második felében. De most úgy tűnik, hogy ezek a feltételek egyre bizonytalanabbá válnak. Ezt a folyamatot nagyon nehéz előre felmérni, és nagyon sok a bizonytalansági tényező.
- Ha így alakul és a mínusz egy százalékos kormányzati előrejelzés optimistának bizonyul, akkor mi lesz itt? Gondoljunk csak arra, hogy az adóbevételek egy nagy része automatizmus, és a GDP alakulásától függ.
- Ha valóban kisebbek lesznek a bevételek, viszont a kiadásokat nehezen tudjuk csökkenteni, akkor bekerülhetünk egy negatív spirálba. Ebből is látszik, hogy már rég hozzá kellett volna kezdeni egy drasztikus költségvetési lefaragáshoz. Ha ez megtörtént volna, akkor legalább egy okunk lehetne az optimizmusra, de így jelenleg semmi biztatót nem látok.
- A lakosság számára a legsúlyosabb csapás a munkanélküliség lesz.
- Ez így van, de a statisztikákkal vigyázni kell. Közel sem biztos, hogy a regisztrált munkanélküliek száma nő meg majd nagyon; sokkal inkább az inaktívak aránya fog emelkedni. Sokkal kevesebb munkahely lesz, mint a mostani 3,9 millió; úgy vélem, hogy ebből jó pár százezer meg fog szűnni. Tehát lehet, hogy a munkanélküliség csak 8-ról 11 százalékra nő majd, miközben az inaktívak aránya 5-6 százalékkal is emelkedik. Ez a negatív tendencia a fekete gazdaságra is ki fog majd terjedni, ami végképp nem jelentkezik majd a statisztikákban.
- A 2010 azért már csak könnyebb lesz?
- Idáig abban bíztam, ha nagy válság van, akkor az jó környezetet teremt a reformokra. De most már úgy látom, hogy az IMF-hitelből továbbra is fent lehet tartani a rossz rendszert.
- Amíg van pénz. De mi van akkor, ha elfogy az IMF-keret?
- A pénz nem fog kitartani a választásokig, holott eredetileg addig elégnek kellene lennie. Akkor feltehetően újabb pánik lesz, majd újra kapunk hitelt. Ha már egyszer adtak húszmilliárd eurót, akkor majd újra adni fognak.
- Vagyis IMF-hiteltől IMF-hitelig élünk majd?
- Ez így lesz, hacsak bele nem fogunk valódi reformokba.
- Vajon miért hiányzik a magyar elitből ez az elszántság a reformokhoz?
- Biztos benne van a butaság is, a helyzet nem ismerete. Még közgazdászok körében is sokszor értetlenség vagy mellébeszélés tapasztalható. Másrészt közelegnek a választások is, ilyenkor ilyen változtatásokba nem szívesen fog bele senki sem. Az se mindegy, kik ülnek a kormányrúd közelében, hiszen a gazdasághoz érteni is kell. Vannak társadalmi okok is, hiszen politológusok azt mondják, hogy a szocialista választóréteg nem a dinamikus középrétegből kerül ki. Ezért talán nem is érdekli őket a magyar vállalkozók helyzete, csak hát ők adnak munkát.
- Egy pozitív folyamat azonban mindenképp lesz, legalább az infláció csökken.
- Én már ettől is félek, mert a defláció is nagyon rossz tud lenni. Ha például valaki gyárt valamit 100-ért, de a defláció miatt csak 98-ért tudja eladni, akkor veszteség fogja érni.
- Az elmúlt hetekben ismét nagy szorgalommal fogtunk hozzá az euró bevezetéshez.
- Ez a szorgalom nagyon helyes, hiszen csak most látszik, mennyire jó volna az euró. De én attól tartok, hogy alig fogunk közelebb kerülni a csatlakozáshoz. Egy recesszióba kerülő gazdaságban nem lehet egyensúlyt tartani.
- Az nem képzelhető el, hogy - eltekintve a kritériumoktól - az Unió mégis felvesz minket?
- Politikai spekuláció elképzelhető, de inkább az ellenkezője valószínű. Az Unió bürokratái már tisztán látják, mennyire instabilak vagyunk.
- Hogyan vizsgázott Ön szerint ebben a válságban a pénzügyi kormányzat?
- Én nyilvánvalóan elfogult vagyok, de szerintem tragikusan. Konkrét válságkezelésben is gyengék voltak, de igazából a valódi reformokat most kellett volna megcsinálni, aminek azonban nyoma sincsen. Érdekes, hogy Németország sokkal több reformot hajtott végre, mint mi. Ahogy a Financial Times írta: „Mondja meg már valaki a magyaroknak, hogy válság van”.
Varga M István
Menedzsment Fórum
