Ez a cél középtávon tűzhető ki, rövidtávon a költségvetési deficitet kell kezelni, mivel a most kitűzött, GDP arányosan 3,8 százalékos eredményszemléletű hiány nem tartható, és ha semmi sem változna, akkor az év végére 7-8 százalékra duzzadna - jelezte Járai Zsigmond.
Véleménye szerint az IMF-vel és az Európai Bizottsággal elfogadtatható olyan államháztartási pálya, amely 5,0 százalékos deficitet jelent, miközben hosszabb távon az állami vállalatok konszolidációját is meg kell oldani.
Járai Zsigmond elmondta: a magyar állam jelenleg a GDP 50 százalékát osztja el újra, miközben a régiós versenytársainknál ez az arány 40 százalék.
Magyarország például - GDP arányosan - az állami bürokrácia fenntartására három százalékkal többet költ, mint a régiós államok - tette hozzá.
Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, s az új gazdaságpolitikának a növekedésre és a versenyképesség javítására kell koncentrálnia - hangsúlyozta Járai Zsigmond.
Az euró bevezetéséről Járai a HBLF rendezvényen megismételte a múlt héten a gyáriparosok előtt már elmondott véleményét: bár Magyarország számára az eurózónához való minél korábbi csatlakozás volna a legelőnyösebb, de egy gyenge gazdaságra nem szabad egy erős pénzt, az eurót ráereszteni.
"Először a magyar gazdaságot kell rendbe tenni, és utána lehet álmodni az euró bevezetéséről" - fogalmazott a jegybank korábbi elnöke, aki nem szívesen nevezett meg céldátumot, végül mégis 2015-2016-ot jelölte meg.
Járai Zsigmond előadásában most is hangsúlyozta, hogy a saját véleményét ismerteti és nem a Fidesz gazdaságpolitikáját, de van átfedés a kettő között.
MTI
