5p

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottsága a testület 2010 decemberében tartott alakuló ülése óta elrendelt egyes vizsgálatai lefolytatása során nem vette figyelembe az adott vizsgálatokkal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknál rendelkezésre álló valamennyi tényt és adatot, nem kérték ki kellő időben az MNB véleményét a jegybank felügyelő bizottsága megállapításaival kapcsolatban - olvasható a jegybank honlapján pénteken publikált összegzésben.

Az MNB az összeállítást azt követően tette közzé, hogy Járai Zsigmond, az MNB fb elnöke pénteken az MTI-nek nyilatkozatva elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottsága (fb) megállapította, hogy a jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak.

Járai Zsigmond közölte: az fb megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot (évi 55 millió forintos jövedelem is előfordul), és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél. Az fb elnöke arról is szólt, hogy a felügyelő bizottság áttekintette az MNB által kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra kiírt maximálisan 427 millió forint + áfa értékű közbeszerzési eljárást és nem találta meggyőzőnek a beszerzés szükségességéről és a lebonyolítás jogszerűségéről adott tájékoztatást. A vizsgálatot tovább folytatja a testület.

Járai Zsigmond kifejtette: felmerülhetett egy kommunikációs tanácsadó szerződéssel kapcsolatban a "színlelt szerződés" gyanúja, ezért az fb áttekintette a konkrét munkaszerződést és annak teljesítését. Kétségesnek tartja a megállapodásban előírt feladatok teljesítését, ezért felmerült, hogy az elvégzett feladatok nem állnak megfelelő arányban a tanácsadó éves szinten 21,5 millió forintos jövedelmével.

A jegybank honlapján publikált összegzés szerint az fb a jogszabályok alapján az ellenőrzési tevékenységét a társaság javára és a tulajdonosok részére végzi és ennek során az ügyvezetés tevékenységét vizsgálja. Vizsgálatának szempontja, hogy a társaság ügyvezetésének tevékenysége megfelel-e a jogszabályban, a társasági szerződésben, illetve a társaság legfőbb szervének határozataiban foglalt rendelkezéseknek, vagy egyébként sérti-e a társaság érdekeit. A társasági jog szabályai értelmében az ügyvezetés és a felügyelő bizottság egyenrangú, egymásnak mellérendelt és kölcsönös együttműködésre kötelezett szervei a gazdasági társaságnak.

A jegybanki közlemény leszögezi: a felügyelő bizottság az ellenőrzési hatáskörébe tartozó véleménye kialakításához minden, az adott ellenőrzés témájával kapcsolatban felmerülő releváns tényt és körülményt figyelembe kell, hogy vegyen annak érdekében, hogy a megállapításai teljességgel megalapozattak és minden tekintetben helytállóak legyenek, illetve, hogy ellenőrzési tevékenysége és megállapításai a társaság és a tulajdonos érdekét szolgálják és ne azzal ellentétes hatást váltsanak ki.

Ez a követelmény nélkülözhetetlenné teszi a felügyelő bizottságnak a vizsgált tevékenységre vonatkozó valamennyi tény és adat - ideértve a vizsgált szervezetnél rendelkezésre álló tények és adatok - megismerését és figyelembevételét, valamint azt, hogy a vizsgálatot végző az ellenőrzött szerv képviselőinek álláspontját és észrevételeit a vizsgálat megállapításaival kapcsolatban előzetesen megismerje - olvasható a jegybak honlapján.

A közlemény szerint a jegybank nemcsak az elmúlt pár évben, hanem korábban is igénybe vette kommunikációs ügynökségek szolgáltatásait. A közlemény kitér arra, hogy a kommunikációs szolgáltatásokra Járai Zsigmond elnöksége és Missura Gábor kommunikációs vezető idejében, 2006-ban még százmillió forint felett költött az MNB. Ez az összeg 2010-re 63 millió forintra csökkent, tehát reálértékben megfeleződött. A kommunikációs szolgáltatásokon belül, a kreatív ügynökségi feladatokra sem szakmai erőforrás, sem a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre a jegybankban (kreatív, grafikai tervek, rádióreklámok, filmek készítése, stb.).

A jegybank évente átlagban 4-6 milliárd forint összegű közbeszerzést bonyolít le 80-120 eljárás keretében. A jegybank eljárásaival szemben 2008-2009-ben egyáltalán nem indult jogorvoslati eljárás, míg 2010-ben egy esetben sérelmezték az MNB eljárását, de ezt az eljárást is jogerősen megnyerte az MNB. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy az állami szervek közbeszerzéseinek 16-22 százaléka ellen indul jogorvoslati eljárás - írta a jegybank.

A közlemény megállapítja: a jegybank vezetése a válság beköszöntét követően különös figyelmet fordított a költségekkel való hatékony gazdálkodásra, beleértve a személyi költségekkel való gazdálkodást is. Ennek jegyében az MNB személyi költségei csak a 2008-2010 közti időszakban 13 százalékkal, reálértékben 20 százalékkal csökkentek. A jegybanki átlagjövedelmek emelkedése ebben az időszakban elmaradt az inflációtól, tehát az itt dolgozók reál átlagjövedelme is csökkent - olvasható az MNB dokumentumában.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!