Az OTP Bank elemzőközpontja hasonló véleményt formált, de felfelé mutató kockázatokat lát az idei évre jelzett 5,2 százalékos, és a jövő évi 6,1 százalékos inflációs prognózisában.
A fogyasztói árak júniusban 0,1 százalékkal nőttek májushoz képest, és 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője elmondta: a júniusi inflációs adat kedvezőbb az elemzői várakozásoknál, az eltérés szerinte teljes egészében az élelmiszerárak alakulásának köszönhető. Ugyanez volt a helyzet a májusi mutatóval, csak pont fordítva: az élelmiszerek akkor a vártnál nagyobb mértékben drágultak - emlékeztetett. Az MKB elemzője eddig 5,4 százalékos éves átlagos inflációt és 8,4 százalékos decemberi drágulást jósolt, ám úgy vélte, a júniusi adat után mindkét előrejelzést néhány tized-százalékponttal lefelé kell majd módosítani.
A monetáris politikának jól jön a kedvező inflációs adat, amely megnöveli a kamatvágás esélyét - mondta Kondrát Zsolt, aki a monetáris tanács következő kamatdöntő ülésén 50 bázispontos alapkamat-csökkentést valószínűsít.
A közeljövőről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a júliusi inflációs adat már mutatni fogja az áfa- és jövedékiadó-emelés hatását - "kérdés, a vállalatok mennyire hárítják át az adóemelést a fogyasztókra" - fogalmazott. Úgy vélte, feltehetően egy-két hónapig elhúzódik majd, amíg az adóemelés teljes hatása érvényesül az árakban.
Kondrát Zsolt szerint az árszínvonal-emelkedés júliustól 6-7 százalékra ugrik, az év végére pedig 8 százalék közelébe is eljuthat, bár utóbbiban az elemző által várt kőolaj- és benzináremelés hatása is benne van.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője júliusra 6 százalék körüli inflációt vár, míg Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. makroelemzője szerint "bőven 7 százalék fölé" ugrik majd a drágulás üteme a hetedik hónapban. Suppan Gergely elmondta: nem lepték meg a piaci konszenzusnál alacsonyabb júniusi inflációs adatok, hiszen számolt azzal, hogy a szezonális élelmiszerek májusi áremelkedése csak átmeneti volt, és júniusban korrigálnak az árak. Az elemző hozzátette: a júniusi adatok azt mutatják, hogy a forintgyengülés hatása nem gyűrűzött tovább a fogyasztói árakba.
A májusi 3,8 százalékról 3,7 százalékra csökkent a 12 havi árváltozás mértéke júniusban, azonban a szezonális élelmiszerek jelentős ingadozást okoztak az elmúlt két hónap inflációs adataiban - áll az OTP Banknak az MTI-hez eljuttatott elemzésében. Amennyiben ezen tételeket kiszűrjük, a kép kedvezőtlenebbé válik, hiszen a májusi 2,9 után júniusban 3,1 százalékos volt a 12 havi, és 0,3, illetve 0,6 százalék az egyhavi infláció mértéke. E mögött azonban főként exogén tényezők – az üzemanyagárak és az alkohol, dohány termékcsoportok – áralakulása állt – írják a bank szakértői.
Az OTP Bank elemző központja szerint a jövőben várható inflációs folyamatok szempontjából kedvező az erősebb forintárfolyam, illetve az, hogy a folyó fizetési mérleg adatai alapján a korábbi várakozásoknál nagyobb mértékben csökkenhet a külföldi tőke beáramlása, ami erősíti a növekedéssel kapcsolatos negatív kockázatokat.
Az OTP elemzői úgy látják, hogy az elmúlt időszak forinterősödése, valamint a kormányzati prognózisnál várhatóan nagyobb gazdasági visszaesés támogathatja a kamatcsökkentés mellett szóló érveket.
