2007. szeptember 3. 10:01

Viszonylag jó eséllyel lehet elkerülni az amerikai hitelválság súlyosabb következményeit, vélik az elemzők, ehhez azonban a jegybankok határozott fellépése szükséges. A közép-európai országok, így Magyarország reálgazdaságára nem gyakorolnak jelentős hatást a mostani események, ám egy pénzpiaci sokknak könnyen áldozatává válhatna a forint.

A forint a leggyengébb láncszem?

Nagy a felelősség a monetáris politikán

Az EIU szerint a pénzügypolitikának kulcsszerepe lesz annak meghatározásában, hogy melyik forgatókönyv valósul meg. Sokan azt szeretnék, ha a jegybankok agresszív mértékben és gyorsan csökkentenék kamataikat. A központi bankok azonban nehéz választás előtt állnak: nyilván nem akarnak olyan színben feltűnni, hogy "a morális hazardírozást" bátorítják a kockázatos tétekre fogadó befektetők és spekulánsok kisegítésével, áll az elemzésben.

Az EIU mindazonáltal nem zárja ki az agresszív kamatcsökkentést a vezető jegybankok részéről. A ház az általa felvázolt második, "fő kockázati" forgatókönyv alapján azzal számol, hogy az amerikai Federal Reserve 2008 végéig a jelenlegi 5,25 százalékról 3,75 százalékra csökkenti irányadó napi célkamatát. E forgatókönyv szerint az euróövezeti jegybank is 0,75 százalékponttal 3,25 százalékra csökkenti a kéthetes repotendereken alkalmazott kamatminimumát, majd 2009-ben, ahogy a fellendülés ismét erősebbé válik, 4 százalékra emeli vissza.

Az EIU a központi - vagyis a legenyhébb, 60 százalékos valószínűségűnek jósolt - forgatókönyv alapján a világgazdaságban az idén 5,1, jövőre 4,8, 2009-ben 4,5 százalékos reálnövekedést vár vásárlóerő-paritáson számítva. Az Egyesült Államokra ugyanezen forgatókönyv rendre 1,9, 2,3 illetve 2,7 százalékos GDP-növekedéssel számol.

Marginális hatása lehet a régióra

Közép- és Kelet-Európára ugyanakkor az EIU szerint - a legenyhébb, központi forgatókönyv alapján - a hitelválság csak "marginális" hatással lesz. A cég a térségben egyébként is lassulással számol, de magas szintről: az idei évre átlagosan 6,7 százalékos, jövőre 5,8 százalékos, 2009-ben 5,3 százalékos gazdaségi növekedést valószínűsít.

A cég Magyarország külső finanszírozási helyzetét látja a legkedvezőbbnek a nagy folyó hiányokat görgető térségi országok közül: az idén a balti államokban és Bulgáriában 15-20, Romániában 10 százalék feletti, Magyarországon ugyanakkor 5 százalékos GDP-arányos folyómérleg-hiány várható.

Sebezhető a forint

A Merrill Lynch globális befektetési csoport londoni részlege által kiadott hétvégi európai feltörekvő piaci helyzetjelentés szerint ugyanakkor a térségben Magyarország lenne a legsebezhetőbb egy esetleges pénzpiaci sokktól, tekintve még mindig "viszonylag magas" ikerdeficitjét.

A közszféra hiteligénye továbbra is magas, annak ellenére is, hogy a Merrill Lynch becslése szerint az államháztartási hiány az idén mintegy 3 százalékponttal a GDP-érték 6,1 százalékára csökken, a magánszektor hitelpiaci kondíciói pedig számottevően szigorodhatnak a globális likviditási sokk, valamint a vállalatok teljesítményét és hitelképességi megítélését kedvezőtlenül befolyásoló hazai gazdasági lassulás miatt, áll az elemzésben. A ház megjegyzi, hogy a négy legnagyobb térségi piac valutái közül a forint vesztette a legtöbbet az amerikai jelzálogválságból kiindult globális likviditási sokk miatt.

Közép-Európa egészének reálgazdaságára azonban a Merrill Lynch szerint várhatóan jórészt "elhanyagolható", pénzügyi szektorára "enyhén negatív" hatással lesz a piaci átrendeződés, tekintve, hogy a négyek amerikai exportjának súlya is elhanyagolható a térség teljes kivitelén belül. Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország teljes exportjának kevesebb mint a 3 százaléka megy az amerikai piacra, 80 százalékát ugyanakkor az EU veszi fel, áll az elemzésben.

MTI/Menedzsment Fórum