"Eleinte a bankbetét lehet a tbsz bevezetésének nyertese" – mondta a Világgazdaságnak Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. Vízkeleti szerint nem kizárt, hogy a bankok kifejezetten az új termék miatt létrehoznak majd három-öt éves lejáratú, fix kamatozású betéteket is.
A tbsz igazi nagy nyertesei azonban sokszínűségük miatt a befektetési alapok lehetnek – mondják a szakértők. Egyébként a nyesz három évvel ezelőtti bevezetése idején is hasonlóan vélekedtek, ám utólag kiderült: a nyugdíj-előtakarékoskodók szívesebben választanak egyedi részvényeket a részvényalapok helyett. Ennek minden bizonnyal az volt az oka, hogy több évtizedes időtávon a részvények kockázatát is elviselhetőnek találták. A tbsz-nél azonban koránt sincs szó ilyen hosszú távról, így az alapok vonzó alternatívái lehetnek a részvényeknek.
A köztehermentességre hajtó befektetői igényekre reagálva valószínűleg megjelennek majd a piacon az ötéves lejáratú tőke- és hozamvédett konstrukciók is. Ez Vízkeleti szerint nem is baj, mivel a jelenleg szokásos hároméves kifutású alapokat egyre nehezebb kellőképpen vonzóvá tenni.
Szintén népszerűek lehetnek a nemzetközi porondon már bevált alapok "magyarításai". Magyarországon is kapható számos olyan – jellemzően luxemburgi – alap, amely a latin-amerikai, indiai részvénypiacba vagy éppen nyersanyagokba fektet, ezek azonban dollárban vagy euróban denomináltak, így a tbsz-számlákra nem lehet majd megvásárolni a befektetési jegyeiket. Ha viszont az alapkezelők elérhetővé teszik ezeket forintalapon is – például egy alapok alapja konstrukcióban –, ez a probléma megszűnik, írja a Világgazdaság.
