Ahogy haladunk előre időben, úgy romlanak a gazdasági kilátások. A Raiffeisen elemzői a maguk részéről már nem is várnak növekedést Magyarországon jövőre, 1 százalékos GDP csökkenés az előrejelzésük. Lassan, de biztosan a többi elemző ház (a szeptemberi Reuters konszenzus 1,7% volt az augusztusi 2,3% után) is rontja korábbi várakozását; de így van ezzel a kormány (3% -> 1,5%), és a jegybank (2,7% -> 1%) is.
Ami elválasztja az enyhe recesszió és a harmatgyenge növekedési forgatókönyveket egymástól az leginkább a külső környezetre vonatkozó előrejelzések közötti különbségek. A Raiffeisen szakértői úgy gondolják, hogy az euró-övezet jövőre jó esetben is csak stagnálni fog. Ez pedig azt is jelenti, hogy az újonnan beüzemelt új gyártósorok (pl. Mercedes; Bosch) ellenére optimistán is csak minimális lehet a hazai exportszektor növekedése. Ezen kívül pedig sehol nem látunk élénkülést a magyar gazdaságban, sőt a költségvetési takarékoskodás további zsugorodást okoz.
Roppant keveset sikerült egyelőre megtudni a jövő évi költségvetésről: úgy tűnik, hogy a Széll Kálmán terv néven megismert szerkezeti reformoknak csak töredékét valósítja meg a kormány (lásd: A kormány sem hisz már a Széll Kálmán Tervben), viszont amit a kiadási oldalon nem spórol meg (vagy mert nem tud, vagy mert nem akar) azt be kell szedni adóban, és inflációban. Erről szól az ÁFA emelés, és részben erről szólnak az SZJA tervek is (amelyek ma még rendkívül zavarosak, de a végén valószínűleg nem fog több pénz maradni az embereknél, lásd: Szijjártó visszavonulót fújt: mégsem vezetik ki jövőre a szuperbruttót).
Az infláció azért is érdekes, mert az MNB legfrissebb kalkulációi szerint jövőre közel kerül az 5%-hoz, és valószínűleg csak a kötelező optimizmus miatt adnak meg 3 százalékos előrejelzést 2013-ra. Amennyiben az MNB javítani szeretné hitelességét, akkor lassanként megkerülhetetlennek tűnik a kamatemelés (sőt, már a mögöttünk álló héten volt kamatemelésre szavazó tagja a monetáris tanácsnak). Ez pedig a végén visszahat a gazdaságra, annak a növekedésre, illetve inkább annak a hiányára…
Kötvényhozamok: bizonytalanság tükröződik
Pattantak a hozamok az elmúlt hét során, a hosszabb lejáratok esetében 60-70 bázispontos emelkedés zajlott. Az intenzív hozamemelkedés mellett az ÁKK 3-5-10 éves kötvényeire megfelelő kereslet mutatkozott: az adósságkezelő a tervezett 43 milliárd helyett 66,6 mrd értékben adott el papírokat a délutáni nem versengő aukciókkal együtt. A külföldi befektetők állampapír állománya 4000 milliárd forint közelében továbbra is stabilnak mondható.
Előre tekintve a hazai eszközöknek egyelőre semmi nem kedvez; sem a globális kockázati környezet, sem a régió megítélése, sem a hazai fejlemények nem indokolnak hozamcsökkenést. A hozamgörbe rövid vége már nem mutat kamatcsökkentési várakozásokat, miközben a határidős kamatláb-megállapodások már kamatemeléseket áraznak az előttünk álló hónapokban.
A Monetáris Tanács is "héja" irányba mozdult el és a Raiffeisen véleménye szerint is emelkedni fog a hazai alapkamat, a rövid hozamok tehát még feljebb tolódhatnak. Az eurózóna és a hazai kockázatok magam szintje miatt a következő hetek is volatilis kereskedést hozhatnak, ezért a hazai kötvényekre továbbra sem fogalmaznak meg vételi ajánlást.
mfor.hu
