3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Több lépcsőben is változtatott a kormány a kiegészítő tevékenységű vállalkozók járulékfizetési szabályain. Emiatt mind az idei, mind a jövő évi bevallást két részre kell majd osztani. Mfor.hu háttér.

Áprilisban újabb változásra kell készülni

Az idei év sem múlik el azonban pluszadminisztráció és töltögetés nélkül: a töréspont áprilisban lesz. A negyedik hónaptól ugyanis a 16 százalékos járulék kilenc százalékra csökken, ugyanakkor belép a képbe a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék fizetési kötelesség. Vagyis a fizetendő járulék 16 helyett összesen 17,5 százalékos lesz.

A kilenc százalékot a kvázi foglalkoztatónak, a 8,5 százalékot pedig a biztosított magánszemélynek kell befizetnie, ez az esetek túlnyomó többségében természetesen ugyanaz a személy. Az áprilisi bevezetés oka egyébként nagyon prózai: alkotmányossági szempontból aggályos lett volna a januári bevezetés.

Az Alkotmány szerint ugyanis egy ilyen horderejű változást legkorábban a jogszabály kihirdetése után 45 nappal lehet bevezetni. Mivel a törvénykezés igencsak elhúzódott, időt kellett adni az érintetteknek, hogy felkészüljenek a változásra.

Mindenkinek fizetnie kell

A nyugdíjjárulék bevezetése mellett a korábban már említett egészségbiztosási járulék kulcsa is emelkedett - januártól: a természetbeni öt, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék pedig három százalékra. Vagyis összességében áprilistól - a tavaly augusztus végi állapothoz képest - 16,5 százalékkal emelkednek a járulékterhek a nyugdíj mellett vállalkozók számára: kilenc százalékról 25,5 százalékra.

Azaz a 2007. évről szóló bevallást az első négy és az utolsó nyolc hónapra kell majd megosztani - ha addig nem változtat még valamit a kormány és a Parlament. Ez az átalakítás egyébként nem elsősorban a bevételnövelést célozza - mondta lapunknak korábban Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy "rend" legyen a járulékfizetések háza táján, vagyis minden tevékenység után meg kelljen fizetni a nyugdíjjárulékot.

Az őstermelők sem ússzák meg

Az idén nem maradnak adminisztrációs feladat nélkül az őstermelők sem. A szabály szerint minden őstermelőnek biztosítottnak kell lennie, vagyis járulékot kell fizetnie. A számítások szerint a 130 ezer őstermelő közül nagyságrendileg százezren egyéb munkaviszonnyal rendelkeznek vagy nyugdíjasok. Őket nem terheli majd a járulékfizetés kötelezettsége, hiszen más módon már biztosítottak.

Harmincezren vannak azonban azok, akik úgymond főállású őstermelők, vagyis egyéb adóköteles jövedelmük nincs és nem is jogosultak még nyugdíjra. Nekik a minimálbér után kell befizetniük a 29 százalékos tébéjárulékot, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is. Ez a minimálbérre vetítve - ami az idén 65,5 ezer forint - több mint 29 ezer forint terhet jelent havonta. Januárban ez az összeg - még a tavalyi minimálbérrel számolva - valamivel alacsonyabb, 28 ezer forint felett van.

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:

Vaskos csomagokat küld az APEH
Az év legfontosabb adóváltozásai dióhéjban
Januártól az APEH várja az egészségbiztosítási adatokat

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!