2010-re, vagyis két évvel a világ pénzügyi rendszerének összeomlását követően válság előtti szintre emelkedett a világkereskedelem volumene, még úgy is, hogy a világ összesített GDP-je ezt a dinamikát nem tudta követni. Magyarország versenyképességét, jövőbeni lehetőségét alapvetően meghatározza, hogy milyen kapcsolatot épít ki az ázsiai térséggel. Így a keleti nyitás politikája teljes mértékben megalapozott, de a realitásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, figyelmeztetett Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézet professzora, az intézmény 40 éves jubileumi konferenciáján.
Inotai ezt a magyar gazdaság mély európai integrációjával támasztotta alá, mivel az EU részesedése a magyar külkereskedelemben ugyan 3 százalékponttal csökkent a válságot megelőzőekhez képest, de még most is 72 százalékos. (mfor.hu szerk: ráadásul a kivitelünk még ennél is magasabb az EU irányába, ahogy az az ábránkon is látszik.) Vagyis alapvetően determinált az a keretrendszer, amelyben a magyar cégek, vállalatok "millimitérerről milliméterre" előreléphetnek.
Inotai előadásában rámutatott, hogy a versenyképesség jóval több, mint ár-, illetve árfolyam-versenyképesség. Ennél lényegesen fontosabb az Európai Uniós környezetben a megfelelő intézményi struktúrák működtetése (kormányzás), a minimális szociális érzékenység, amely a társadalmat nem roppantja szét, illetve egy innovatív, jövőorientált társadalom.
A Világgazdasági Intézet professzora szerint ez a legutóbbi szempont a legfontosabb tényező, hiszen a nemzeti gazdaságok hozzáadott értékének (mfor.hu szerk: GDP) a 80-85 százalékát a humán tőke biztosítja. A többi tényező, úgy mint például a rendelkezésre álló erőforrások csak a 10-15 százalékát. Éppen ezért a jövőbeni teljesítményünket, gazdasági versenyképességünket alapvetően a humántőke minősége határozza meg. Így kiemelt szerepet kell biztosítani az oktatásnak, a kutatás-fejlesztésnek, az egészségügynek és az innovációnak. Inotai szerint az innováció nem műszaki fogalom, hanem társadalmi. A társadalomnak kell nyitottnak, előretekintőnek lennie, mert provinciális, múltba révedő emberek még a legkiválóbb gazdaságpolitikát is zátonyra vihetik. És a professzor szerint ez a legnagyobb kihívás gazdaságunk jövőbeni versenyképességét illetően.
Inotai arra is rámutatott, hogy a humán erőforrások fejlesztése nem azt jelenti, hogy 18 ezer akadémikusra van szükségünk, hanem megfelelő munkaerőre. A megfelelő munkaerőt pedig a fegyelmezettségtől a kooperáción át a terhelhetőségig rengeteg képesség határozza meg, amit elsősorban gyerekkorban lehet megszerezni, és nem az egyetemeken.
mfor.hu
