6p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A tavaly áprilisi optimista vélemény óta kiábrándult az Orbán-kormányból Christian Tegllund Blaabjerg. A Saxo Bank vezető elemzője szerint rossz irányba indultunk, jobb lett volna, ha azt a megoldást választjuk, amit a románok és hirtelen, sokkszerű megszorításokat hajtott volna végre a kormány. A jelenlegi helyzetben szerinte egy éve van Orbánéknak, hogy bizonyítsanak a hitelminősítőknek és előálljanak a reformokkal. Mfor.hu-interjú.

- Milyennek látja a magyar gazdaság kilátásait 2011-ben?

- Erőteljes gazdasági növekedésre számítok, az azonban jelentősen függhet a német gazdaságtól. Konkrétan 2,6 százalékos GDP-növekedést jósolok, azonban jelenleg inkább lefelé mutató kockázatokat látok ebben, mivel szerintem a német export is csökkenni fog idén, ugyanis egyelőre nem látszik erős kereslet Európában.

- Legutóbb, amikor tavaly áprilisban találkoztunk, azt mondta, hogy a Fidesz volt a legjobb választás Magyarország számára. Az elmúlt nyolc hónap függvényében is tartja ezt a véleményét?

- Nem, azóta jelentősen megváltozott a véleményem, szerintem eddig csak rossz dolgokat csinált az Orbán-kormány. A válságadók rövidtávon ugyan javítják a költségvetési egyenleget, azonban arra lenne szükség, hogy ezeket hosszútávú strukturális reformok kövessék. Az eddig meghozott intézkedések eredménye az lesz, hogy sikerülhet ugyan teljesíteni a 3 százalék körüli deficitcélt, hosszabb távon viszont a válságadók miatt jelentősen visszaeshetnek a külföldi beruházások.

A  válságadókkal a legnagyobb probléma, hogy a nagy külföldi befektetők szemében a régió országai versenyeznek, Magyarországnak például Szlovákiával, Lengyelországgal és Romániával kell versenyre kelnie. Ha pedig számba vesszük a bevezetett különadókat, akkor a cégek szemében sokkal kevésbé lesz vonzó Magyarország a befektetési döntések meghozatalakor.

Arra pedig már Európa-szerte rájöttek, hogy a közszféra túl nagyra hízott: Nagy-Britanniában például egymillió ember elbocsátását jelentették be, ezzel a kiadásokat 20 százalékkal csökkentik az állami szférában. Hasonló mértékű kiadáscsökkentésről döntött Spanyolország, de még a Skandináv-országokban 5 százalékkal mérsékelték az állami szféra kiadásait. Ilyen lépéseket Magyarországon egyelőre nem látok.(mfor.hu szerk: a 2011-es magyar költségvetés 30 ezres közszféra-karcsúsítással számol, ami a közmunkások nélküli 680 ezres köztisztviselői és közalkalmazotti létszám 4,4 százaléka.)

Szóval jelenleg nem értem a magyar kormány viselkedését. Sokkal hasznosabb lett volna azt az utat választani, amit például Románia, akik 2010-ben komoly megszorításokat vezettek be, mostanra viszont már kezdenek egyenesbe jönni és sokkal pozitívabbak a kilátásaik. Mindez azért fontos, mert Európában csak most kezdődik majd a gazdasági fellendülés, és a románok például ebbe már egy erősebb gazdasággal tudnak majd bekapcsolódni a meghozott strukturális reformok után.

- Szintén a tavaly áprilisi beszélgetésünkkor említette, hogy az új magyar kormánynak gyors reformokat kell végrehajtania. Látja most ezeknek a jeleit?

- Egyelőre egyetlen reformértékű lépést sem látok.

- A nyugdíjrendszer átalakítása sem számít annak?

- A magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával a kormány egyszeri jelentős bevételhez juttatja a költségvetést. Éppen ez a probléma az Orbán-kormány eddigi tevékenységével: rengeteg rövidtávú trükkel növelték a büdzsé bevételi oldalát ahelyett, hogy a kiadásokat csökkentették volna.

Egyébként a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítását sem tartom jó lépésnek, de tudom, miért tette meg ezt a kormány: pénzre volt szüksége a hiánycsökkentéshez. Ha azonban ezt a pénzt most felhasználják, akkor könnyen adóemelésekre kényszerülhetnek majd évek múlva, amikor a nyugdíjakat ki kell fizetni. Az Egyesült Államok hasonlót csinált annak idején, most viszont már ott tartanak, hogy az adókat kell megemelni.

- Az elmúlt hónapokban mindhárom nagy hitelminősítő visszavágta hazánk adósbesorolását, így már csak egy fokozattal állunk a befektetésre nem javasolt kategória felett. Előfordulhat, hogy ennél is tovább mennek a minősítők?

- Nem, én azt gondolom, hogy egyelőre a kulcsszint felett marad a magyar besorolás. A minősítők erős jelzést küldtek az Orbán-kormánynak, hogy ha továbbra sem tesz semmit, akkor további leminősítések jöhetnek. Azonban ha egy ország átcsúszik a "bóvli" kategóriába, akkor a finanszírozási költségei drámaian megugranak, ezt a minősítők is tudják. Ha ez előfordulna, akkor a magyar kormány ismét az IMF-hez és az EU-hoz kellene, hogy forduljon, hiszen 9-10 százalék feletti kötvényhozamokat nem tud kigazdálkodni.

- A kormány februárra-márciusra ígéri a reformokat. Ha ezek csalódást okoznak, akkor léphetnek ismét a hitelminősítők?

- Nem hiszem, hogy ilyen rövid távon újabb leminősítések jönnének. Szerintem fognak adni még egy évet a jelenlegi kormánynak, ha 2011 végéig sem történik semmi pozitív változás, akkor gondolkodhatnak el azon, hogy a bóvli kategóriába sorolják Magyarországot.

- Az eurózónából is borús hírek érkeznek: az utóbbi napokban Portugália, Spanyolország és Belgium került a középpontba. Mi lehet az adósságválság folytatása?

- Portugália biztosan mentőcsomagot fog kapni, aminek mértéke hasonló lehet az ír csomaghoz, legfeljebb 150 milliárd euró körül. Valószínűleg Spanyolországnak is külső segítségre lesz szüksége, abban az esetben azonban már bilaterális megállapodások kellenek Európában. Ugyanis a stabilitási alapból egyszerre csak három ország részesülhet, ráadásul a spanyoloknak nagyságrendileg ezermilliárd euróra lenne szükségük, ami nagyobb mint a teljes 750 milliárdos alap. Ha Olaszország is bajba kerülne, az tényleg komoly probléma lenne, ugyanis az olasz az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága.

- Kína és Japán már bejelentette, hogy kész tovább vásárolni az európai kötvényeket. Ez a két ország megmentheti Európát az adósságválságtól?

- Szerintem nem. Ha a kínaiak vesznek mondjuk tíz százalékot a kötvényekből és a japánok is ugyanennyit, akkor az még mindig kevés. Ez az eurózóna problémája, és neki is kell megoldania.

- Sokat hallani az Egyesült Államok magas költségvetési hiányáról és adósságáról is. Az eurózóna után a tengerentúlra fordulhat a befektetők figyelme?

- Az Egyesült Államok egy teljesen más történet, mert jelenleg is a dollár a legfontosabb tartalékvaluta a világon. Éppen ezért van az, hogy más országok nem tehetik meg azt, amit az USA. Az kétségtelen, hogy nehézségek lehetnek a tengerentúlon is, ha nem kezdenek komoly reformokba, de azt nehéz pontosan megjósolni, mi fog történni.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!