Amikor tizenévesen a HVG-t olvasgattam a 80-as évek végén, volt egy lista a világ 10 legnagyobb bankjáról, máig emlékszem rá. Csodálkozva olvasgattam a cikket, de akkor még nem tudtam mi a jelentősége, csak nem értettem, hogyan lehetséges.
Itt egy lista a cikk végén a legnagyobb bankokról 87-88-ból:
Feltűnt valami? Az első 10-ből 8 japán, és még lejjebb is van bőven. Az USA gazdaságánál jelentősen (akkor is) kisebb Japánban iszonyú sok hatalmas pénzintézet volt, sokkal több, mint USA-ban. Nem csoda, dübörgött a hitelezés, óriási hitelbuborék épült. Még 1994-ben is az első 6 (!!!) bank japán volt, és az első 20-ban 11 volt belőlük, lásd itt:
//thefinanser.co.uk/.a/6a01053620481c970b0134854b5b87970c-pi
A mellékelt táblázatban láthatjuk, hogy hány maradt belőlük 2010-re az első 20-ban: 1! Az első 10-ben egy sem. A 80-as években ha másból nem, akkor ebből a listából egyértelmű kellett volna hogy legyen, hogy Japánban őrületes hitelbuborék van, amelynek kipukkanása csak idő kérdése.
Mindezt csak azért bocsátottam előre - bár nem az én sztorim, hanem Dani hívta fel rá a figyelmemet - mert láttam egy listát, amin a 20 legnagyobb piaci értékű bank van:
//www.statista.com/statistics/264905/top-10-banks-by-market-capitalization/
Ez egy kicsit más lista, nem az eszközoldalt, azaz leegyszerűsítve a kihelyezett hitelek mennyiségét mutatja, hanem a bankokról szóló piaci ítéletet, melyik, mennyit ér. Itt azonnal déja vu-m támadt. Nézzük a listát. Nagyjából azt várnánk, hogy a legnagyobb országok bankjai érnek a legtöbbet, és így tovább, tehát lesz rajta mondjuk 7 amerikai 5 kínai, 5 európai, 2 japán, meg még valaki. Ehelyett mi a helyzet?
4 amerikai, 4 kínai, 5 EU-s, 3 ausztrál, 2 kanadai, 1 brazil.
Azt hiszem egyértelmű hol lóg ki a lóláb. A nyersanyagkapcsolt fejlett országokban (Ausztrália, Kanada) komoly növekedés volt az elmúlt években, eléggé válságállóak is voltak, ennek köszönhetően ment a hitelezés, lakásbuborék, minden szép és jó. A bankjaik gyakorlatilag nem képeznek céltartalékot, kb 14-es P/E-n forognak így, 3-as P/BV mellett. Na ja, céltartalék képzés nélkül a közép-európai bankok is igen profitábilisak lennének :)
Van-e a fentinek bármi jelentősége? Szerintem igen. A 20-as listán 6 bank van 3 nyersanyagkapcsolt országból, amely 3 ország a világ GDP-jének kevesebb mint 8 százalékát adja. Szóval ez így kicsit erősnek tűnik. A nyersanyagpiaci felívelés magával ragadott mindent, nagy bikapiacot generált, de most, hogy lecsengett, ezekben az országokban is jöhet a kijózanodás, ami valószínűleg lassulással, nehézségekkel, hitelek bedőlésével fog járni. És akkor ezek a bankok valószínűleg nem fognak ilyen jól kinézni. Ez nem egy rövidtávú történet, de mindenképp érdekes.
Bónusz: a legnagyobb ausztrál bank tőzsdei tickerje: CBA!
