Budai Bernadett közölte: azok kérhetik a csökkentett törlesztőrészletet, akik 2008. szeptember 30-a után vesztették el állásukat, és bizonyíthatóan önhibájukon kívül lettek munkanélküliek.
Ennél az állami segítségnél a lakáshitel összege nem lehet több 20 millió forintnál. A készfizető kezességnél nem tesznek különbséget a forint- és devizahitelesek között, és csak abban az esetben biztosítják ezt a lehetőséget, ha a kérelmező nem rendelkezik további ingatlannal - fejtette ki a kormányszóvivő.
Hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy az állam átvállalja a hitelt, vagy a hitel egy részét, hiszen a kezesként átvállalt összeget is vissza kell a hitelezőnek fizetnie. Abban az esetben, ha az adós két év után sem tesz eleget törlesztési kötelezettségének, a tartozás átalakul az állammal szembeni tartozássá, ebben az esetben a tartozás adók módjára lesz behajtható. Az állam azonban eltekint a kezességvállalási díj felszámolásától - tette hozzá Budai Bernadett.
A kormány ezzel az intézkedésével azt szeretné elkerülni, hogy a jelzálogalapú lakáshitelek tömegesen bedőljenek.
Budai Bernadett kérdésre elmondta: a Pénzügyminisztérium és a Bankszövetség a héten még egyeztet a szóban forgó törvényjavaslatról, amelyet a kormány sürgősséggel nyújt be az Országgyűlésnek.
A múlt heti kormányülést követő sajtótájékoztatón Daróczi Dávid kormányszóvivő azt mondta, hogy ez a konstrukció a tervek szerint a 2008. szeptember 1-je előtt felvett lakáshitelekre vonatkozik majd. Akkor arról is beszélt a kormányszóvivő, hogy a devizahitelesek megsegítésére a kormány meghosszabbítja a bankokkal kötött korábbi egyezségét is, miszerint az autóra vagy lakásra felvett devizahitelek a jövőben is költségek nélkül átválthatóak lesznek forinthitelre.
Daróczi Dávid elmondta: a teljes hazai hitelállomány 60 százaléka devizahitel, amelyből a lakáshitelek 2200 milliárd forintot, azaz a GDP kilenc százalékának megfelelő összeget tesznek ki.
