Októberben a ciprusi elnökség javaslata 326,5 milliárd euróban maximálta volna a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítására elkölthető összeget, míg a Van Rompuynek tulajdonított javaslat mintegy további 17 milliárd euróval kevesebbet fordítana maximálisan erre a célra a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban.
Magyarország így akár több mint 20 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz juthat, mint a jelenlegi hétéves periódus alatt. Ennek oka uniós diplomaták szerint az, hogy az egyes országoknak adható támogatásokat az országok növekedési kilátásai alapján határozzák meg, Magyarországnak pedig a következő időszakban rendkívül alacsony növekedést jósol az uniós intézmények sajátos számítási metodikája.
Emellett csökkenti a Magyarországnak járó összeget az is, hogy míg a jelenlegi periódusban egy-egy állam - fejlettségétől függően - hazai összterméke 3,24-3,79 százalékához juthatott hozzá, a következő többéves keret tervezetében viszont a bizottság ezt 2,5 százalékban maximálta volna, amit a tagállamokkal történt egyeztetés után a ciprusi elnökség 2,36 százalékra szállított le. Emellett viszont bekerült a javaslatba, hogy azok az országok, amelyeknek a gazdasága 2008 és 2010 között legalább 1 százalékkal zsugorodott; legfeljebb a GDP-jük 2 egész valahány tized százalékát kaphatják, ami 2,37 és 2,99 között bármit jelenthetett. Ezt a kitételt a Herman Van Rompuy nevével fémjelzett javaslat is megtartja, de kiadási korlátot 4 ezrelékponttal 2,4 százalékra emeli. Magyarország számára is hátrányos módosítás viszont, hogy az uniós társfinanszírozás maximális mértékét a legújabb tárgyalási keret 75 százalékra mérsékelné.
Az október végén a ciprusi elnökség által közzétett tárgyalási kerethez képest Herman Van Rompuy javaslata több jelentős átcsoportosítást is előirányoz. Az európai energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgálni hivatott, úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszköz, amelyre a bizottság 50 milliárd eurós keretet javasolt, a ciprusi elnökségtől csak annál mintegy 14 milliárddal kevesebbet, 36,3 milliárd eurót kapott volna, míg a Van Rompuy-féle javaslat ezt az összeget mintegy 10 milliárd euróval 46,2 milliárdra emeli. Ebbe 10 milliárd értékben kohéziós forrásból megvalósuló fejlesztéseket is beleszámítana a Van Rompuy-féle dokumentum.
Jelentős csökkentést irányoz elő a tanács elnöke a mezőgazdasági politikát és így az agrártámogatások tartalmazó fejezetben is. Piaci kiadásokra és közvetlen kifizetésekre a bizottság eredetileg 283 milliárd eurós javaslatot terjesztett elő, amit a ciprusi elnökség 5,6 milliárddal, a Van Rompuy-javaslat pedig további 7,6 milliárddal kurtítana meg.
Az Európai Tanács vezetője arányaiban hasonló - abszolút értékben viszont jóval kisebb - csökkentést indítványoz elő az Európai Unió nemzetközi szerepvállalását finanszírozni hivatott keretösszeg esetében is; Herman Van Rompuy erre hét év alatt 65,6 milliárd eurót szánna, pont egymilliárddal többet, mint a ciprusi elnökség, de 4,4 milliárddal kevesebbet, mint amennyit az Európai Bizottság a nyáron javasolt. A bizottság összességében 1033 milliárd euró kötelezettségvállalásra tett javaslatot a 2014 és 2020 közötti időszakban, amit a nettó befizető tagállamok a lehető legnagyobb mértékben szeretnének lefaragni.
A tagállamok közötti egyeztetésekről, tárgyalásokról, alkudozásról november elején egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata úgy nyilatkozott, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi kerettel kapcsolatban a Brüsszelben állomásozó tagállami diplomaták már nem képesek további előrelépést elérni, a kérdésben már csakis a tagállamok állam- és kormányfői képesek döntést hozni a november 22-én kezdődő, kizárólag a többéves költségvetésnek szentelt rendkívüli uniós csúcstalálkozó alkalmával.
MTI
