Hét éves negatív csúcsot döntött hétfőn az olaj ára, ahonnan ugyan kedden délelőtt némileg visszakapaszkodott, de csak azért, hogy a délután során ismét lejtmenetbe kapcsoljon. A WTI árfolyama szerda délután így áttörte lefele a 37 dolláros szintet, és a szakértők is csak találgatnak, hogy hol lehet az a mélypont, amelyről visszapattanhat.
Az alacsony olajár eközben sokaknak jó, hiszen az energiaárak és az üzemanyagárak követik a nyersolaj kurzusát, ez pedig azt jelenti, hogy alacsonyabbak lehetnek a jövőben. Ennek számos, energiaimportra szoruló országban örülnek, hiszen a javuló cserearányok növekvő versenyképességet eredményeznek. Egy korábbi kutatás például azt jelezte, hogy az olajárak zuhanásának egyik nagy nyertese Magyarország.
A lakosság számára is gyorsan érezhetővé válnak ezek a piaci folyamatok, hiszen a közlekedés olcsóbbá válik, sőt optimális esetben az olcsó olaj a rezsiszámlákban is visszaköszönhet.
Miért esnek az árak?
Bő egy éve, 2014 nyarán még 100 dollár felett forgott az úgynevezett amerikai könnyűolaj, amelyet gyakran WTI-nek is hívnak. Alig 17 hónap alatt az olaj ára a harmadára esett, miközben nem tört ki sem nagy gazdasági, sem jelentős politikai krízis. Az áresés két oknak tudható be – mint nagyon sok más piaci termék esetében is – a gyengülő keresletnek és a relatív masszív kínálatnak. A keresleti oldalon a legfontosabb tényezőként Kína említhető, az óriási ázsiai gazdaság növekedési üteme rohamosan lassult az utóbbi években, és az ország nyersanyagigénye ezzel párhuzamosan csökkent.
A másik oldalon pedig erős kínálatot láthatunk, amely egyrészt annak köszönhető, hogy a legbefolyásosabb olajtermelő országok képtelenek kvótacsökkentésben megállapodni. A hétvégén például sokan vártak valami konszenzust az OPEC ülésétől. Ezzel szemben semmilyen konkrét kitermelési kvótában nem állapodtak meg, inkább úgy határoztak, hogy a döntést a következő közgyűlésre halasztják. Az OPEC főtitkára elmondta, hogy most inkább kivárásra rendezkednek be, mivel a jelek szerint a szervezet tavaly nyár óta követett politikája már kezdi meghozni gyümölcsét. "Az OPEC-en kívüli termelés csökken" - mutatott rá Abdallah Szálem el-Badri.
Természetesen olajdollárokból épülne fel a világ legnagyobb épülete is Irakban:
Az OPEC-en kívüli termelők egy része azonban nem konvencionális forrásokból termel olajat, ilyen például az Egyesült Államokban az elmúlt években rendkívüli módón felfutó palaolaj és –gáz termelés. Az év eleje óta nagyon sok ilyen kitermelő egység működése vált veszteségessé és függesztették fel a bányászatot. Az amerikai szárazföldi kutak nyereségessége ugyanis rendkívül változó: egyes telepek csak 90 dollár feletti olajár mellett képesek profitot termelni, míg mások akár már 30 dolláros világpiaci ár esetén is profitot hozhatnak. Az OPEC számára azonban rossz hír, hogy mivel a szárazföldi (onshore) kutak általában nem több milliárd dolláros projektek, ezért viszonylag egyszerűen leállíthatók és kedvezőbb árszintek esetén gyorsan újraindíthatók. Tehát hiába esik ki ilyen módon az elmúlt években jelentkező új források egy része, magasabb olajárnál azzal ismét számolni kell.
Emellett a hagyományos termelők költségei is erősen változóak, hiszen az Arab-félsziget országaiban viszonylag olcsón, míg egyes helyeken, például tengeri fúrótornyoknál drágább a kitermelés. A mostani 37 dolláros szinten azonban az olcsóbb kitermelés esetén is számottevően szűkül az árrés, így számos ország költségvetése megsínyli a mostani időszakot. Az elmúlt hónapokban több elemzés is megjelent arról, hogy az OPEC-ben és az arab világban is "falkavezérnek" számító Szaúd-Arábiában, vagy annak egyik leggazdagabb szomszédjában, az Egyesült Arab Emirátusban is fejfájást okoz a mostani árszint. Az alanyi jogon járó juttatások és jóléti rendszer költségeit ugyanis nem fedezi az olajból származó bevétel. Más kérdés, hogy ezek az országok az utóbbi években óriási tartalékokat halmoztak fel, amelyek sokáig kitartanak, ráadásul a gazdaságukat is elkezdték diverzifikálni.
A zöld rendszámos autókat nem érinti a benzinár
Venezuelában már megindult a változás
Sok ország azonban nincs ilyen szerencsés helyzetben, és az olajár esése számottevő változásokat generál. Ilyen például Venezuela, ahol a hétvégi választásokon megbukott a Hugo Chavez által fémjelzett populista-szocialista rendszer, amely sokáig az olajbevételekre építkezett. Nincs irigylésre méltó helyzetben Oroszország sem, amelynek idei költségvetését sokkal magasabb olajárakkal tervezték, miközben Moszkva nem kevés pénzt felemésztő konfliktusokban is részt vesz, elég csak a kelet-ukrajnai helyzetet vagy a szíriai háborút említeni. A 2013-ban még 174 milliárd dollárt hozó orosz olajexport az idén 95 milliárd dollárra szűkülhet.
Számos ország esetében az a kérdés, hogy le lehet-e vezényelni egy nagyon drasztikus megszorító programot, vagy a politikailag esetleg rövid távon könnyebb megoldásnak tűnő államcsőd következik be. Hozzá kell tenni, hogy nagyon nem lesz persze az sem mindegy, hogy egy kis ország, egy lokális középhatalom, vagy egy nagyobb ország gazdasága reccsen meg. Ettől függően ugyanis nagyon változatos krízishelyzetek következhetnek be.
Az alacsony olaj és nyersanyag árak miatt Zsiday Viktor alapkezelő is felfestett a napokban egy negatív forgatókönyvet. Úgy látja, a legnagyobb kérdés az, hogy mikor dől be valamelyik nagy árupiaci termelő cég/ország, stb. mert azt az áresést, ami az elmúlt 1-2 évet jellemezte ezeken a piacokon, megúszni egy nagyon komoly csődhullám nélkül lehetetlennek tűnik.
Ebben a helyzetben az a különösen paradox, hogy egy esetleges hirtelen emelkedés is gondot okozhat, csak más okból. A befektetési alapok jelentős része ugyanis az olajárak további csökkenését várja, és az eladási (short) pozíciók minden idők egyik legmagasabb szintjén vannak a határidős tőzsdéken. Egy hirtelen áremelkedés pedig óriási veszteségeket okozna, a szektor egy része be is dőlhetne, ami megint csak elég kiábrándító forgatókönyvnek látszik. A mostani alacsony szintek tehát a felhasználók számára hiába ígérnek komoly megtakarítást, könnyen lehet, hogy az átlagemberek valamilyen formában a következő években vissza fogják ezt fizetni.
mfor.hu