Egyértelműen siker volt a június
Az mfor.hu összegzése alapján júniusban összesen 398 milliárd forintnyi állampapírt hirdetett meg eladásra az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), azonban a jó piaci hangulatnak köszönhetően 464 milliárdot sikerült kibocsátani. Azt érdemes hozzátenni, hogy ebben csak az aukciókat vettük figyelembe, az úgynevezett nem versenyző ajánlatok keretében történt rábocsátásokkal nem számoltunk.
A 66 milliárd forintos többletkibocsátásból a legnagyobb részt a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hasították ki, melyekből 25 milliárd forinttal sikerült a terv felett eladni. Azt hozzá kell tenni, hogy ebből volt a legtöbb aukció, szám szerint négy. Hároméves kötvényekből a két aukción 17 milliárd forinttal sikerült túlteljesíteni a célt, míg 12 hónapos diszkont kincstárjegyekből a tervezettnél 10 milliárddal több ment el. Minimálisan túlteljesült az öt-, tíz- és tizenöt éves kötvények kibocsátása. Az egyetlen futamidő, ahol nem sikerült a terv felett kibocsátani, az a hathetes likviditási diszkont kincstárjegy volt, melyből a tervezett 45 milliárd forintot adta el az ÁKK az egyetlen júniusi aukción.
A korábbi hónapokban láthattuk, hogy a többletkibocsátás nem minden, hiszen májusban például csak jelentősen emelkedő hozamok mellett sikerült túlteljesíteni a célt. A június azonban ebből a szempontból sem nevezhető kudarcnak, hiszen a hosszabb futamidőkön nem volt ritka az 50-100 bázispontos hozamesés sem. Ehhez persze főleg a hónap második felében tapasztalt piaci megnyugvás járult hozzá, hiszen június első két hetében még a görög aggodalmak miatt inkább negatív volt a piaci hangulat, majd a választások után kezdtek óvatosan optimisták lenni a befektetők. Emellett hazánk mnegítélése is javult június végén azt követően, hogy a jelek szerint a nemzetközi szervezeteknek is megfelel a jegybanktörvény tervezett módosítása, így bő fél év után megindulhatnak a várva várt IMF-tárgyalások.
A rövidebb futamidők esetében a 3 hónapos diszkont kincstárjegyeknél 8, míg a 12 hónaposoknál 19 bázispontos hozamcsökkenés látszott a júniusi aukciókon, utóbbi papírok esetében a másodpiacon ennél is jelentősebb, 35 bázispontos volt a zuhanás. A hosszabb, éven túli futamidők esetében jóval nagyobb volt a hozamesés: a 3 éves magyar állampapírokat a hónap második aukcióján 70 bázisponttal alacsonyabban lehetett eladni, mint két héttel korábban, míg az ötéves kötvények esetében ugyanez az adat 63 bázispontos csökkenést mutatott. A másodpiacon mindkét futamidő esetében egy százalék felett volt a hozamcsökkenés mértéke a múlt hónapban. A 10 és a 15 éves kötvények esetében nem érdemes az aukciós hozamok változását vizsgálni, mivel ezekből csak egy aukció volt júniusban, a másodpiacon viszont mindkét papír több mint egy százalékos hozamesést mutatott be.
Az első félév mérlege: plusz 223 milliárd
Az utolsó júniusi aukcióval eljutottunk egy mérföldkőhöz, hiszen lezárult az év első fele, ezért most érdemes mérleget vonni az első hat hónap állampapírpiaci adatairól is. Az ÁKK aukcióin január és június között összesen 2676 milliárd forint értékben hirdettek meg magyar állampapírokat eladásra, az értékesített mennyiség 2899 milliárd forint volt. Vagyis összességében hat hónap alatt 223 milliárd forinttal több magyar államkötvény talált gazdára, mint amennyi az előzetesen kitűzött cél volt. Többek között ez tette lehetővé, hogy az első félévben két részletben összesen mintegy 360 milliárd forintot törlesszen a kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé a 2008-ban felvett hitelcsomagból.
A legnagyobb többletkibocsátás az első hat hónapban is a 3 hónapos diszkont kincstárjegyekre volt jellemző, hiszen ezekből a tervezett 1230 milliárd forint helyett 1320 milliárd talált gazdára az aukciókon. Az aukciós hozam az év elejéhez képest 57 bázisponttal csökkent, míg a másodpiacon 42 bázispontos volt az esés. A 12 hónapos kincstárjegyekből 25 milliárd forinttal sikerült a terv felett eladni, itt az aukciós hozam több mint 2,5 százalékkal csökkent januárhoz képest, míg a másodpiaci jegyzés 77 bázisponttal volt alacsonyabb június végén, mint az év elején. A jelentős hozamcsökkenéshez érdemes hozzátenni, hogy az év első heteiben egyfajta "mini pánik" bontakozott ki a forint és a magyar állampapírok piacán, az akkori 9-10 százalékos hozamszintekhez képest sikerült június végére jelentősen csökkenteni a magyar adósság finanszírozásának költségét.
Az éven túli lejáratok esetében is jelentős többletkibocsátás jellemezte az év első felét: 3 éves kötvényekből például 49 milliárd forinttal sikerült többet eladni a tervezettnél, ráadásul mindezt úgy, hogy az első januári és az utolsó júniusi aukció között 178 bázispontos volt a hozamcsökkenés, míg a másodpiacon 187 bázisponttal mérséklődött a papírok jegyzése. Az ötéves kötvények esetében a tervezett 173 milliárd forinttal szemben az ÁKK 200 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, ráadásul itt is jelentős volt a hozamok csökkenése, hiszen a másodpiacon például több mint két százalékkal estek vissza a költségek.
A tízéves magyar állampapírok 126 milliárd forintos kibocsátása 28 milliárddal volt magasabb a tervezettnél, a hozamcsökkenés mértéke ebben az esetben is meghaladta a 2 százalékot, hiszen az év elején még 10 százalék körül forogtak a papírok. A 15 éves futamidő esetében fél év alatt mindössze három aukciót tartott az adósságkezelő, melyeken 4 milliárd forinttal a terv felett adott el szintén jelentősen visszaeső hozamok mellett.
Beke Károly
mfor.hu
