Jóval drágább lenne a finanszírozásunk
Idén a 2008-ban felvett nemzetközi hitelcsomag folyamatos törlesztése mellett idén két egyenként félmilliárd eurós devizakötvény-lejárata lesz Magyarországnak, illetve egy 45 milliárd jen értékű hitelünk is lejár. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé összesen 2,9 milliárd XDR-t kell törlesztenünk négy részletben, ez jelenlegi árfolyamon 3,4 milliárd eurót jelent. Vagyis mindösszesen 4,845 milliárd eurónyi adósságot kellene megújítania hazánknak idén.
A kormány továbbra is mereven ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a piacról oldja meg. Ez azonban most nem lenne olcsó, hiszen a tavaly kibocsátott hétéves magyar eurókötvény másodpiaci hozama jelenleg 8,5 százalék felett van. Tavaly májusban ezt a kötvényt 6 százalékos hozamon bocsátottuk ki. Azóta viszont nagyságrendileg 300 bázisponttal nőtt az ország csődkockázati felára, mely most 580 bázisponton áll.
Ezt a 300 bázispontos emelkedést pedig jó eséllyel a magyar devizakötvényekbe is beáraznák, vagyis ha most szeretnénk kilépni a piacra, akkor 8,5-9 százalék alatt nem valószínű, hogy bárki is hajlandó lenne finanszírozni bennünket.
Ezzel szemben az IMF 2008-ban 2,7 százalékon adott nekünk hitelt, a Commerzbank hétfői elemzése szerint most nagyjából 4 százalékon számíthatnánk két-három éves hitelcsomagra a Valutaalaptól. Vagyis ezekkel kell számolni a magas piaci kamatokkal szemben.
Tízmilliárdos összegbe kerülne évente
Egyszerű számítással kiderül, hogy az idei 4,845 milliárd eurós devizafinanszírozási szükséglet a 9 százalékos piaci kamattal számolva évente 436 millió euróba, jelenlegi árfolyamon mintegy 128,6 milliárd forintba kerülne. Ezzel szemben az IMF 4 százalékosra becsült kamata mellett csak 57,2 milliárd forint lenne a kamatkiadás, míg ha abból indulunk ki, hogy még olcsóbban, a 2008-as szinten kapjuk meg a hitelcsomagot (2,7 százalék), akkor csak 38,6 milliárd forintot kellene kamatra kifizetnünk.
Vagyis összegezve a fenti számításokat 70-90 milliárd forintba kerülne évente az, ha valóban csak biztonsági védőhálóként tekintenénk az IMF pénzére. Persze emellett a kormány dönthet úgy, hogy ezt a pluszköltséget felvállalja, de könnyen elképzelhető, hogy felülvizsgálják az álláspontjukat a számok láttán. Ennek jelei már látszanak is, hiszen épp pénteken nyilatkozta Banai Péter Benő,az NGM államtitkára a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány akár több tízmilliárd forintot is megtakaríthat azzal, ha megállapodik az IMF-fel.
Persze van egy harmadik út is a kormány előtt: ameddig lehet, addig a jegybanknál elhelyezett kormányzati betétből finanszírozni a lejáró adósságot, és bízni abban, hogy mire elfogy a pénzünk, addigra javulnak a feltételek a piacon, és már nem 9, hanem mondjuk 6-7 százalékon tudunk majd devizakötvényt kibocsátani. Szakemberek szerint kötvényeladás nélkül nagyjából az év első felét tudjuk kihúzni, addig pedig lehet esély arra, hogy hazánk megítélése is javul, főleg akkor, ha aláírjuk az új hitelmegállapodást a Valutaalappal.
Beke Károly
mfor.hu
