"Előrejelzésünk szerint a maastrichti módszertan szerint számított GDP-arányos bruttó államadósság a 2013. évi 79,3 százalékról – 2,7 százalékos ESA-egyenleget és változatlan devizaárfolyamot feltételezve – 79 százalékra mérséklődhet 2014-ben, tehát teljesülhet az Alaptörvény adósságszabálya" - írja az államháztartási folyamatok elemzéséről szóló kiadványában a Magyar Nemzeti Bank.
Kapcsolódó:
Becslésünk szerint az második negyedév végére tovább nőhetett az adósságunk
Kockázatokkal övezett a csökkenő adósság
Látható, hogy a jegybank részéről ez a becslés nagyon óvatosnak tekinthető különösen a forint árfolyama miatt, mely az idei évben jellemzően 305 fölött tartózkodott, miközben 2013-at 296,9-es szinten zárta.
Ráadásul "az árfolyamhatással korrigált adósságráta várható csökkenése kismértékű, így teljesülését kockázatok övezik, részben olyan tényezők hatására, amelyeket a költségvetés végrehajtása során a kormány nem tud befolyásolni". Itt egyebek mellett az önkormányzatok egyenlegére, illetve a nominális GDP alakulására is gondoltak a jegybank szakemberei.
A 100 milliárd forintos tartalékok törlése mellett figyelembe vették a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét érintő részesedés-vásárlásokat is, mely 152 milliárddal növeli a büdzsé kiadásait. Az MNB-ben a paksi hitellel kapcsolatban azonban azzal számoltak, idén még nem lesz szükség a hitel lehívására, így ez a tétel nem jelentkezik még adósságnövelő tényezőként.
A tavaly év végi árfolyam feltételezése mellett még egy 2013 év végi állapottal kalkuláltak. Mégpedig azzal, hogy a költségvetés jegybanknál vezetett forint- és devizabetéteinek szintje meg fog egyezni az egy évvel ezelőttivel.
100 milliárd eshet ki az áfából
Ami az idei költségvetés bevételeit illeti, a jegybank szakemberei szerint összesen 70 milliárd forint elmaradás lehet a kormányzati előirányzathoz képest. (Azt azért itt érdemes megjegyezni, hogy a július 3-i állapot szerint ismert információkat vették alapul, vagyis a csütörtökön bejelentett 110 milliárdos zárolással nem kalkuláltak.)
A 70 milliárd forintos kiesés az MNB szerint úgy jön össze, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adókból a tervezettnél 130 milliárddal kevesebb folyhat be, és a gazdálkodó szervezetektől 101 milliárddal lehet kisebb a bevétel. Mindezt azonban ellensúlyozza az a 204 milliárdos többlet, amit a társadalombiztosítási alapok adó- és járulékbevételei soron keletkezik.
Részleteiben:
- e-útdíjból 13 milliárdos lehet a bevételkiesés, mivel az első pár hónapban az időarányostól eltérően alakultak a befolyt összegek.
- kisvállalati adóból 32, a kisadózók tételes adójából pedig 34 milliárdos elmaradás mutatkozhat a vártnál kisebb számú "átjelentkezés" miatt,
- áfából 100 milliárdos lehet az elmaradás, viszont egyelőre, jelentős a bizonytalanság az online kasszák bekötésétől várható bevételeknél,
- jövedéki adóból 22 milliárddal kevesebb folyhat be,
- pénzügyi tranzakciós illetékből 9 milliárdos lehet az elmaradás az ÁKK-tól érkező kevesebb tranzakciós illetékbefizetés miatt
- személyi jövedelemadóból egy enyhe 5 milliárdos túlteljesülést várnak.
242 milliárddal nagyobb kiadás
A költségvetés kiadási oldalán a szakemberek szerint 242 milliárddal nagyobb összeg lehet év végére, bár ez jórészt csak a pénzforgalmi egyenleget fogja érinteni, az eredményszemléletűt csak kisebb mértékben.
Részleteiben:
- családi támogatásokra és szociális juttatásokra 16 milliárddal kisebb lehet az elköltött összeg az előirányzathoz viszonyítva,
- a helyi önkormányzatok támogatása viszont a tervezettnél magasabb szinten alakulhat 25 milliárdos értékben,
- az elkülönített alapok kiadásai 58 milliárddal haladhatják meg a tervezettet az aktív kiadások 69 milliárdos plussza miatt. Utóbbi egyébként pont a havi átlagos 200 ezer közmunkás foglalkoztatása miatt. Vagyis a jegybank a kormány által biztosított 47 milliárd helyett 69 milliárdos forrásigénnyel számol.
- nyugellátásokra 12 milliárddal lehet alacsonyabb az elköltött összeg.
Mindezek eredményeként a jegybank azzal számol, hogy a kormányzati szektor várható ESA-egyenlege a törvényi 2,9 százalékos prognózis helyett 2,7 százalékos lehet. Ezen belül is a központi alrendszer egyenlege 3,5 százalékos deficitre jöhet ki év végén szemben a kormány által törvényben rögzített 3,2 százalékkal.
A pénzforgalmi és az ESA-egyenleg közötti ún. ESA-híd egyébként 0,4 százalék lehet a GDP-arányában, vagyis a pénzforgalmi egyenleget még közel 120 milliárd forinttal kell növelni. A kormány erre az értékre feleannyit, 60 milliárdot kalkulált.
mfor.hu
