Az Origó értesülései szerint eldőlt, hogy a "megszokott" 2,7 százalék helyett 2,9 százalékra emeli a kormány a jövő évi költségvetés deficitcélját, ami azt is jelenti, hogy 60-70 milliárd forintos mozgásteret biztosít magának a kormány. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a 2014-es, de már az idei büdzsében is "hagyják elszaladni" a hiányt Orbánék - persze, csak addig, hogy még épp ne legyen baj belőle.
Az alábbiakban azt foglaljuk össze, miért lehet már idén 2,9 százalék a deficit a várt 2,7 százalék helyett.
Költekezésbe fogtak
Hiába épít idén a Nemzetgazdasági Minisztérium az év végéig befolyó egyszeri bevételek egyenlegjavító hatására, a nemrég benyújtott költségvetést módosító intézkedések már így is egy kockázatokkal teli büdzsén alakítanak.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, a kormány a hetedik költségvetési módosító javaslatában pénzforgalmi értelemben összesen 171 milliárd forinttal növeli a lyukat a büdzsén, hiszen csak kiadásokat tartalmaz a dokumentum, a bevételeket változatlan összegben várják. Az indoklás szerint erre a költekezésre a gazdaság vártnál jobb teljesítménye ad lehetőséget, ám emellett egy másik tényező is biztosít némi "plusz" mozgásteret.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi, költségvetési folyamatokat elemző tanulmánya arra mutat rá ugyanis, hogy alacsonyabban alakulhatnak a kiadások, ami némi mozgásteret biztosít. Egészen pontosan, a központi alrendszer 117 milliárd forintot spórolhat meg összesen, például a lakásépítési támogatások alacsonyabb kifizetése miatt (46 milliárdos megtakarítás), ugyanakkor 12 milliárddal kevesebbet költhetnek családi támogatásokra, szociális juttatásokra, 33 milliárdot takaríthatnak meg a korhatár előtti ellátásokon is.
A 117 milliárdos megtakarítás mellett a hétvégén benyújtott 171 milliárdnyi kiadás azt jelenti, hogy ha sikerül a spórolás, gyakorlatilag "csak" 54 milliárdos lehet a többletkiadás pénzforgalmi értelemben. A költségvetés másik oldalán azonban ennél jóval nagyobb elmaradások mutatkozhatnak a bevételekben.
Hova lesznek a bevételek?
A kiadások után érdemes felidézni, hogy a jegybank a bevételi oldalon milyen kockázatokat is lát - a nyár elején bejelentett két Varga-csomag hatásával együtt is.
Ahogy arra már mi is többször felhívtuk a figyelmet, a költségvetés tervezésekor "alkalmazott" 5,2 százalékos inflációt jócskán alulmúlja majd az idei évi tényleges adat köszönhetően elsősorban a kormányzat lépéssorozatának, a rezsicsökkentésnek. Sőt, a tavaly év vége óta eddig egyetlen hivatalos kormányzati prognózist tartalmazó konvergencia program inflációs előrejelzése sem tűnik kellően alacsonynak a várható valósághoz képest. Ez pedig a büdzséből kieső súlyos tízmilliárdokat jelent.
Részben az infláció, részben pedig a mérsékeltebb fogyasztás- és bérdinamika miatt több tétel esetében ugyanis jelentős elmaradás van, ráadásul kétséges, hogy végül befolyik-e majd a végére az előirányzathoz közelítő összeg. Ezt a jegybank pár hete kiadott költségvetés folyamatait vizsgáló elemzésében foglalta össze - tételesen.
A jegybank szerint az egyik legnagyobb tételből, az áfából 304 milliárd forinttal kevesebb jöhet be idén, jövedéki adóból 17 milliárddal, és pénzügyi tranzakciós illetékből is 24 milliárdos lehet az elmaradás még úgy is, hogy egyszeri befizetési kötelezettséget rendeltek el a bankok számára, és megemelték az illetékek mértékét is. Mindezt nagyban fogja kompenzálni a TB-járulékokból származó 179 milliárdos többlet, mely az MNB szerint a Munkahelyvédelmi Akcióterv egyes elemeinek alacsonyabb igénybevételének következménye. Végeredményben a szakemberek szerint a makrogazdasági pálya eltérése, a mérsékeltebb fogyasztás- és bérdinamika összesen 377 milliárdos elmaradást válthat ki az idei költségvetésben.
Ezt az elmaradást kompenzálhatják az egyszeri tételek, melyeket a kormány az augusztusi államháztartási adatokról kiadott tájékoztatójában is megemlített, így például a 100 milliárdos frekvenciahasználati díj. Bár szerintük a társasági adóból és a tranzakciós illetékból is befolyik a várt összeg - utóbbi viszont meglehetősen kockázatos.
"Elengedett hiány"
A bevételek és a kiadások alakulása után nézzük meg, hogy alakul a hiány a nemrég benyújtott javasolt intézkedések és a jegybanki elemzés nyomán.
Az látszik, hogy költségvetési hiány szempontjából a kormány lazítani fog a módosító javaslatai révén. A jegybank már említett tanulmánya szerint ugyanis az Országvédelmi Alap befagyasztásával az idei ESA-hiány 2,6 százalékos lehet szemben a kormányzat 2,7 százalékos céljával. Így a jegybank szerint van lehetőség némi lazításra, mégpedig 29 milliárd forintot felszabadítására a 400 milliárd forintos Országvédelmi Alapból.
Ám a nemrég benyújtott módosító javaslatával 84 milliárd forintot csípnek le Orbánék az alapból (a jegybanki elemzők szerint lehetséges 29 helyett), ami a GDP közel 0,3 százalékával fogja rontani a deficitet. Vagyis a 2,7 százalékos várakozással ellentétben 2,9 százalékkal zárhat majd az idei költségvetés.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az Európai Bizottság számára a legfontosabb mérce, hogy 3 százaléknál ne legyen magasabb a költségvetési hiány. Vagyis amennyiben a költekezés mellett sikerül e szint alatt tartani a deficitet, és persze mindezt fenntartható módon, nem pedig egyszeri intézkedések révén, akkor nem kell attól tartani, hogy visszakerülne hazánk a túlzott deficiteljárás alá.
Székely Sarolta
mfor.hu
