Áprilisban már úgy tűnt, hogy mind földrajzilag, mind iparágazatok szerint szélesebb alapokon álló növekedést tud felmutatni a magyar ipar, a május azonban erre alaposan rácáfolt. Miközben az év negyedik hónapjában csak az észak-alföldi régió "produkált" enyhén mínuszos adatot, és az is inkább stagnálás volt, májusban Közép-Magyarországgal és Közép-Dunántúllal "versenyezve" 6-8 százalékos visszaesést mutattak fel. Így hiába a Mercedes-gyár felfutásán elért 18,2 százalékos dél-alföldi pozitív adat, az országos bruttó termelési volumenindex 2 százaléknál is nagyobb mértékben esett vissza.
Ha a megyékre is vetünk egy pillantást, akkor szintén szembeötlő, mennyivel több negatív értéket mutató piros adatot láthatunk. Miközben a 19 megyéből és a fővárosból álló listán csak 5 megye volt mínuszos áprilisban, addig májusban már 12. Ráadásul a kétszámjegyű változásokból 4 volt mínuszos és csak kettő pluszos. Természetesen a listát továbbra is Bács-Kiskun vezeti, de a korábbi hónapok 70 százalék feletti pluszával szemben már csak 40 százalékos a növekedés. Egy éve ugyanis már elkezdett működni a kecskeméti Mercedes-gyár, így a viszonyítási alap is magasabb, mint a korábbi időszakban volt.
Ha iparági bontásban nézzük az adatokat, akkor szintén azt látjuk, hogy az áprilisban gondolt szélesebb alapokon nyugvó növekedés még nem jött el. A 17 nemzetgazdasági ágazatból miközben áprilisban csak 5-ben volt visszaesés, addig májusra megfordult az arány és csak 5-ben volt növekedés.
Ráadásul a tekintetben is bolondját járatta velünk április, hogy már úgy tűnt, túlvagyunk azon a visszaesésen, amit a komáromi Nokia-gyár leépítése okozott, erre a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat 13,3 százalékkal, míg Komárom-Esztergom megye ipara 20 százalékkal zuhant.
A KSH által közölt részletes adatok egyébként megerősítették a múlt heti előzetes számokat, ezek szerint az ipar májusban egy év alatt 2,1, egy hónap alatt pedig 1,3 százalékkal esett vissza.
szp
mfor.hu
