Ugyan az elemzők többsége a határidőnek kikiáltott augusztus másodika vészes közeledtével sem hisz abban, hogy az amerikai költségvetés ne tudna eleget tenni kötelezettségeinek, a piac egyre feszültebb izgalommal fogadja az újabb híreket. A republikánusok a kongresszusban ismét szavazásra bocsátanak egy intézkedési csomagot. John Boehner, a republikánus többségű képviselőház elnöke által benyújtásra kerülő indítvány kapcsán – amelyet először saját párttársaival kellene elfogadtatni - ugyanakkor továbbra is nagy kérdés, hogy a szenátusban a demokraták megszavazzák-e. A republikánusok által feltételként szabott költségcsökkentő programot ugyanis néhány nappal korábban már egyszer elutasította a felsőház.
A szerdán közöltek szerint a kongresszus költségvetési hivatala azt jelezte, hogy a tíz év alatt 1200 milliárd dolláros kiadáscsökkentést előirányzó javaslat valójában csak 850 milliárdos megszorítást tartalmaz, miközben az adósságlimitet 900 milliárd dollárral emelnék. A Bloomberg beszámolója szerint Boehner javaslata, illetve Harry Reid demokrata párti szenátusi elnök által jegyzett tervezett között jelentős átfedések találhatók, ami reményre adhat okot. A legnagyobb különbség azonban továbbra is megoldásra vár. Boehner ugyanis kétlépcsős megoldással számol, amelynek értelmében egy átmeneti plafonemeléssel a jövő évig biztosítanák a kormány hitelképességét, amikor egy újabb, jelentősebb alkut kellene kötni az államadósság és a hiány ügyében. A demokrata többségű szenátus és a Fehér Ház ezt elutasítja, mert megítélése szerint az adósságplafont annyival kell megemelni, hogy a kérdésre ne kelljen visszatérni a 2012 novemberi választásokig.
A színfalak mögött azonban a két nagy politikai párt prominensei között több négyszemközti találkozó is zajlik, ami a kommentárok szerint a megoldás felé vezethet. Véleményük szerint az ilyen megbeszéléseken jó esély van, hogy a vitás pontok kapcsán mégis sikerül kompromisszumos javaslattal előállni. A helyzet pikantériája, mint arról az amerikai lapok beszámolnak, hogy a republikánus párton belül is komoly viták vannak. A képviselők egy része ugyanis a tervezet ellen foglal állást. A 433 fős kongresszusban 240 képviselővel rendelkező republikánusoknak állítólag jelenleg azon is keményen kell dolgozniuk, hogy 23 képviselőnél több ne szavazzon az indítvány ellen. A demokrata képviselők közül a hírek szerint ugyanis mindenki ellenezni fogja azt.
Piaci félelmek
Közben rekordot döntött az Egyesült Államok CDS-felára a londoni piacon, miután továbbra sincs egyezség az amerikai államadósság-plafon törvényhozási emeléséről. Az adósságlimit emelésének jövő kedden érvényben kellene lennie ahhoz, hogy az amerikai pénzügyminisztérium ne kényszerüljön az esedékes kifizetések "adagolásának" megkezdésére. Londoni elemzők szerint az amerikai kormány a szuverén adósságszolgálati kötelezettségeknek egy ideig eleget tudna tenni e határidő után is más kiadások visszafogásával, a piac azonban már elkezdte árazni az Egyesült Államok törlesztésképtelenné válását.
Az e kockázatra köthető CDS éves díjszabása a csütörtöki londoni kereskedésben 64 bázispont - tízmillió dollár amerikai államadósság után 64 ezer dollár - felett járt az irányadó ötéves távlatra, hozzávetőleg 15 bázisponttal magasabban az elmúlt hónapokra jellemző amerikai CDS-szintnél. A rövid, egyéves, amerikai szuverén CDS-tranzakciók azonban 90 bázispont körül mozogtak, most első ízben meghaladva a hosszú távú amerikai törlesztéskockázat-biztosítási ügyletek árazását.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt napokban a tőzsdéken is folyamatos volt az esés, más kérdés, hogy az irányadó indexek még mindig meglehetősen közel (10 százalékon belül vannak) a 2007-es történelmi, illetve lokális csúcsuktól.
Nyomasztó államadósság
A legutóbbi, tavaly februári emelés óta az adósságplafon 14,294 billió dollár. Ehhez képest az amerikai kormány teljes adóssága - a szövetségi kormányzaton kívüli természetes és jogi személyekkel szemben, illetve a kormány által adminisztrált jogi személyekkel szemben 14,343 billió dollár volt múlt héten pénteken az amerikai pénzügyminisztérium utolsó összesítése szerint. Ez a tavalyi amerikai GDP majdnem 100 százaléka.
A 2008-as megroppanást követően az amerikai kormány - előbb Bushé, utóbb Obamáé - a klasszikus módszer szerint dollárbilliókkal sietett a gazdaság segítségére: adókönnyítéssel és a kormányzati kereslet növelésével, közte infrastrukturális programokkal. Az elmúlt években a válság kapcsán hozott jegybanki és kormányzati lazítások miatt így mind a költségvetési hiány, mind az államadósság alaposan felduzzadt. Eközben ezek a lépések nem feltétlen hozták azokat az eredményeket, amelyet sokan vártak.
Recessziót hoz a költségcsökkentés
Egyes vélemények szerint az adósságplafon körüli huzavona csak színjáték, az igazi probléma az, hogy lehet a gazdaság dinamikáját megőrizve javítani a költségvetés egyenlegét, és csökkenteni az államadósságot. (mfor.hu szerk: a klasszikus közgazdasági rendszerek alapján a válasz sehogy.)
Az ugyanis az elemzők és a két nagy politikai csoport számára is egyértelmű, hogy radikális deficitcsökkentésre sincs lehetőség, mert a válság még tart. Mint arra a szerdán megjelent Bézs Könyv is rámutatott, lassult az amerikai gazdaság élénkülése júniusban, illetve július elején az Egyesült Államok legnagyobb részén - olvasható az amerikai jegybank 12 körzetének szerdán ismertetett közös jelentésében. A gazdaság motorját jelentő belső fogyasztás sem segít, a lakosság jövedelme ugyanis a várakozásoktól elmaradóan növekszik. Tetézi a problémát, hogy a munkaerőpiacon nincs észlelhető javulás, kormányzati adat szerint júniusban igen kevés új munkahely jött létre.
mfor.hu
