Egy év alatt 11,1 százalékkal 397 400 forintra emelkedett a nettó mediánkereset Magyarországon – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, szeptemberi adataiból. A nettó reálkereset éves alapon 5,5 százalékkal emelkedett szeptemberig, ez tavaly december óta a leggyorsabb ütemű növekedés.
A dinamika gyorsulása döntően a közszférához kötődött: a KSH 15,5 százalékos mediánbér- és 12,2 százalékos átlagbér-emelkedést regisztrált.
„Ebben a pedagógusok bérfejlesztése, illetve a területi közigazgatásban dolgozók 15 százalékos béremelése játszotta a legnagyobb szerepet. A humán-egészségügyi ellátásban nem volt jelentős keresetnövekedés, mert az elmúlt évek bérfejlesztéseinek hatása februárra kifutott” – mondta Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
A versenyszférában 10 százalékkal emelkedett a mediánkereset, az átlagkereset pedig 8,8 százalékkal. A GFÜ szerint pozitív képet ad, hogy az ágazatok döntő többségében közel azonos volt a béremelkedési ütem, vagyis a bérdinamika a gazdaság széles rétegeit érinti. Ezt annak ellenére is így látják, hogy az ágazatok egy része, például a feldolgozóipar vagy a szállítás, raktározás nagyobb mértékben ki van téve például a külső kereslet gyengélkedésének.
Fotó: DepositPhotos.com
A GFÜ érdemi változást az év hátralevő részében nem vár a bérdinamikában, a rendszeres év végi bónuszok azonban érdekes képet adhatnak a vállalatok teherbíró képességéről. „Jövőre a közszférában várhatóan folytatódik a gyors bérnövekedés: a kormányzati és önkormányzati tisztviselők, a pedagógusok körében a bérfejlesztés újabb lépcsőfoka valósul meg január elsejétől. Ezzel párhuzamosan a vízügyi dolgozók, az igazságügyi dolgozók, valamint a szociális és kulturális ágazat béremelését is bejelentette már a kormányzat. A rendvédelmi dolgozók fegyverpénzének hatása is megjelenik majd a kereseti statisztikákban” – mondta a következő időszakról Molnár.
Makroszinten továbbra is a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedési üteme jelenti a legnagyobb kérdőjelet.
A vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt a korábban kötött, többéves megállapodás számai nem tarthatók, annál kisebb bérnövekedés jöhet a legkisebb kereseteknél.
A GFÜ ezzel együtt is kétszámjegyű minimálbér-emelést vár, és arra számít, hogy az infláció 4 százalék alá csökken, a reálbér pedig 6 százalék feletti mértékben emelkedhet 2026-ban.
Nagyobb baj lehet, ha jövőre is elmarad a repülőrajt
„Az idei év legnagyobb mértékű növekedését mutatta a bérek vásárlóereje, mivel az infláció továbbra is 4,3 százalékon stagnál. A bérek vásárlóerejének növekedése azonban önmagában nem jelent gyógyírt a magyar gazdaság problémáira, látva a vártnál gyengébb harmadik negyedéves gazdasági teljesítményt” – így kommentálta Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza a friss adatokat.
A fogyasztói bizalom javulást mutat az utóbbi hónapokban, de továbbra is jelentősen elmarad a 2018-2019-es csúcsoktól. Virovácz szerint ez „a kirakós kulcsa”: a reálbérek gyorsuló növekedése pozitív irányba lökheti a háztartások anyagi helyzetének érzékelt változását, ami a fogyasztás bővülésén keresztül élénkítheti a gazdaságot.
Fotó: DepositPhotos.com
Az állami szféra 12,2 százalékos béremelkedése az idei év legmagasabb rátája. „A versenyszférában komoly meglepetést nem látni, a legtöbb szektorban 8-9 százalék körüli bérnövekedés figyelhető meg éves alapon” – tette hozzá az elemző.
Szerinte az egész évet nézve szinte borítékolható, hogy 9 százalék körüli éves átlagbér-növekedést láthatunk majd, ami magasabb az év elején vártnál. „A munkaerő tartalékolása továbbra is munkaerő-hiányos állapotot, feszes munkaerőpiacot tart fent”, és ezzel tartósan nyomás alá helyezi a béreket.
A legnagyobb kérdés, hogy ha elmarad a gazdaság jövő évre várt beindulása, abban az esetben miként gazdálkodják ki a vállalatok az előreláthatóan legalább 10 százalékos minimálbér-emelést.
Virovácz szerint az is előfordulhat, hogy némely vállalatok „a munkaerő-állomány racionalizálásába” kezdhetnek a gazdasági fellendülés várt elmaradása miatt.
Az ING Bank valamivel 10 százalék feletti átlagbér-növekedésre számít a jövő évben.
