II. Erzsébet királynő 58. törvényalkotási programismertető beszédével - amelyet a hagyományoknak megfelelően a kormány állított össze - hivatalosan is kezdetét vette a 2009-2010-es brit parlamenti évad.
A súlyos recesszióra és az elmúlt hónapok pénzügyi válságára tekintettel a vázlatos összefoglaló élén álltak a gazdasági válsággal kapcsolatos intézkedési tervek. Ezek közül is első helyen szerepelt "az államadósság fenntartható pályán tartása", és az államháztartási deficit megfelezése négy éven belül.
Ennek mikéntje csak a program részletes, decemberre várható előterjesztéséből válik majd ismertté, de független londoni elemzők szerint a következő brit kormánynak súlyos, hozzávetőleg 100 milliárd fontos (30 ezer milliárd forintos) költségvetési kiigazítást kell végrehajtania ahhoz, hogy középtávon fenntartható legyen a brit államháztartás finanszírozása.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kiadott átfogó prognózisa szerint ha a tavasszal esedékes választások után az ellenzéki Konzervatív Párt alakíthat kormányt - ahogy azt a közvélemény-kutatási adatok és a fogadóirodák is valószínűsítik -, az a cég által jósolt 100 milliárd fontos kiigazításon belül várhatóan 20 milliárd fontot adóemeléssel, 80 milliárdot költségvetési kiadáscsökkentéssel teremtene elő.
A 2009-2010-es pénzügyi évre szóló, áprilisban beterjesztett költségvetés 175 milliárd fontos (52 ezer milliárd forintos) hiánnyal számol. Ez azt jelenti, hogy a brit államháztartási deficit az idén eléri a becsült hazai össztermék (GDP) 12,4 százalékát, ami példátlan a modern brit gazdaságtörténetben.
A hatalmas deficitet a mély recesszió okozta adóbevétel-kiesés, valamint a bankrendszer tőkepótlása és a gazdaságélénkítő programok duzzasztják.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő nemrégiben Londonban kiadott elemzésében azt jósolta, hogy csak a brit bankrendszer tőkepótlása a brit GDP 7-10 százalékába is belekerülhet.
Az S&P néhány hete, hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó intézkedéssel stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a GDP-érték 100 százalékát.
A minap egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings egyik vezető elemzője is utalást tett arra, hogy veszélybe kerülhet a brit "AAA".
A szerdai királynői beszédben vezető helyen esett szó a banki jutalmak szabályozásának tervéről is.
A bankári prémiumok ügye komoly feszültségeket szít Nagy-Britanniában, különösen azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett megmenteni az összeomlástól.
A Centre for Economics and Business Research nemrég kiadott új prognózisában mindazonáltal azt jósolta, hogy a londoni City bankosai az idei év után összesen 6,012 milliárd font (1800 milliárd forint) jutalmat vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.
A brit kormány már korábban közölte, hogy hamarosan a banki ágazat egészére érvényes, külön törvényt alkot a prémiumok szabályozásáról.
Alistair Darling pénzügyminiszter a kormányzó brit Munkáspárt idei éves kongresszusán bejelentette: a törvényjavaslat célja véget vetni az évről évre "automatikusan" járó bankári prémiumok gyakorlatának. Bármilyen bankvezetői jutalmat több évre elosztva lehetne csak folyósítani, és lehetővé válik a kifizetések megvonása, ha a prémiumot a hosszú távú teljesítmény nem indokolja.
MTI/Menedzsment Fórum
