Az Orbán Viktor kijelölt kormányfő által jegyzett dokumentum leszögezi: munkaközpontúvá kell alakítani a gazdaság, a társadalom és az állam működését, az egymillió új munkahelyet pedig a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg. Ehhez bizalomra és kiszámítható gazdasági-politikai környezetre van szükség, mindez pedig erős költségvetést, stabil költségvetési politikát, kevesebb bürokráciát jelent.
Magyarországon olyan jövőképet érdemes felrajzolni, amely az élet meghatározó területein már a nyugat-európai működés jeleit mutatja – húzza alá a program. "A társadalmi szerkezet a tulajdonon és tudáson alapuló középosztály legalább kétharmados túlsúlya esetén veszi át a nyugat-európai működés jellemzőit" – fogalmaz, azzal, hogy ez stabilizálja a gazdaságot és a politikát, megteremti és fenntartja a szociális és jóléti államot, egyben ez garantálja a jogállami normák betartását.
A foglalkoztatás bővítése kapcsán a kormányprogram leszögezi: ki kell alakítani a rugalmas, családbarát foglalkoztatás szabályait, és el kell érni, hogy Magyarország a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává váljon.
A tervek szerint a "nemzeti ügyek kormánya" programot indít a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére. Az adórendszerről szólva annyit mond: csökkenteni kell az adók számát, egyszerűsíteni az adóbevallásokat, szélesíteni az egyszerűsített adózási módozatok körét, egyszerűsíteni kell, vagy ki kell iktatni a hosszú és bonyodalmas előzetes hivatali engedélyezéseket is, csökkenteni az adó- és statisztikai adminisztrációt.
Az új kormány szigorítja a vállalkozásokat érintő előírások módosításának feltételeit, és a vállalkozóknak erős jogosítványokat ad a jogalkotás folyamatában is, valamint általánossá teszi a jogszabályok módosításaihoz való alkalmazkodás türelmi idejét, a vállalkozók által megbecsült emberekből álló testületet állít fel. A magyar vállalkozásokat hosszú idő óta sújtó, kiugróan magas kamatok kapcsán a program leszögezi: fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat.
A körbetartozások visszaszorítása érdekében teendő lépésekről a program úgy szól: az első és legfontosabb, hogy "a vétlen kisvállalkozásokat ne sújtsa áfa-teherrel olyan munkavégzés után, amire a vevő nem teljesítette fizetési kötelezettségét". Fontos garancia az is, hogy az állam minden esetben és azonnal teljesítse a kifizetéseket, az EU-pályázatok nyerteseinél a kisvállalkozások számára a 25 százalékos előlegfizetési arányt pedig 50 százalékra kell emelni. Az új kormány el akarja érni, hogy a mai 90 napos fizetési határidők 30 napra csökkenjenek.
A kormány a tervek szerint fellép a kereskedelemben, az iparágakban és a bankszektorban tapasztalható monopólium, kartell ellen: ahol lehet, fel kívánja törni a kartellszerű működést akár új versenytársak belépésének elősegítésével, ahol pedig természetes monopóliumokról van szó, ott erősebb szabályozással, esetleg a tulajdonviszonyok átrendezésével kíván majd lépni.
Az új kabinet tervei között szerepel az építőipar beindítása, ennek érdekében a közbeszerzési rendszer átalakítása. A mezőgazdaságról szólva azt rögzíti: olyan fejlesztések és beruházások szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy jó minőségű, egészséges magyar élelmiszer lássa el a hazai piacot, támogatni kell a hungarikumokat.
Csak egy összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni – olvasható a dokumentumban.
A kormány kiemelt feladatnak tekinti a magyar vállalkozások, termékek védelmét: bevezetné a magyar vállalkozások presztízsét, ezáltal versenyképességét növelő "Kiváló termék – Kiváló vállalkozás" emblémát, védjegyet.
A program szerint a kabinet fellépne a nagy bevásárlóközpontok fölényével szemben is.
Az uniós források felhasználásáról azt írja: az új Széchenyi-terv keretében az uniós forrásokat át kell csoportosítani a növekedéspárti, munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre, és olyan rendszer kell, amely képes az uniós források gyors felhasználására. Magyarország földrajzi helyzetét ki kell használni: Magyarország lehet az új, XXI. századi "vasúti selyemút" nyugati kapuja – olvasható.
A program gazdasági fejezetéhez csatolták azt a két megállapodást, amelyet Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével kötött.
MTI/Menedzsment Fórum
