A Magyarországon működő jelentős nagyvállalkozásokat tömörítő szervezet szerint az országnak meg kellene határoznia, hova kíván eljutni 15-20 év múlva, mind a gazdaság, mind a társadalom területén, és ezután kiérlelhető lenne egy összefüggő stratégia. Jelenleg ugyanis nem látszik, hogy az egyes szakterületek, programok hogyan illeszkednek egy hosszú távú stratégiába.
A HEBC most közzétett jelentésében emlékeztet arra, hogy már 2005-ben megfogalmazódott a széleskörű konszenzus szükségessége. "A HEBC üzenete, a külföldi befektetők véleménye ma is egyértelmű: a konszenzus létrejötte stratégiai cél. Az ország felzárkózása az Európai Unió fejlett országainak szintjére akkor valósítható meg, ha egyetértés és együttműködés alakul ki a politikai erők, a gazdaság, a tudomány és társadalom széles rétegei között az ország fejlődését érintő legfontosabb kérdésekben" - áll a jelentésben. A nagyvállalkozásokat tömörítő szervezet ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy jelenleg a konszenzus megvalósítására kevés esély látszik.
A befektetők szempontjából továbbra is a stabilitás, a kiszámíthatóság és az átláthatóság az üzleti környezetet meghatározó három legfontosabb tényező. Hiányuk mind helyi szinten, mind az anyavállalatok szintjén jól érzékelhető - tudatja a jelentés.
A HEBC-ben résztvevők úgy látják, hogy Magyarország számára a hitelképesség megőrzése mellett a bizalmi tőke helyreállítása a legfontosabb. "Éves szinten több százmilliárd forintos megtakarítást eredményezne, ha javulna Magyarország megítélése és országkockázati besorolása" - fogalmaz a jelentés.
A HEBC-ben tömörülő nagyvállatok vezetői szerint a jelenlegi kormányprogram, amely az egyensúlyt célozza, jó irányba mutat, de az egyensúly tartós megtartásához gazdaságélénkítő programok egyidejű alkalmazására is szükség van. A jelentés ugyanakkor sürgeti a reformokat.
"A lázcsillapító sem gyógyítja meg a beteget, csak a tünetet kezeli. Se az állam, se a lakosság ne költsön többet, mint amennyit a gazdaság teljesítőképessége lehetővé tesz. Magyarországon a politika az emberekben azt a tudatot erősítette, hogy nem szükséges anyagi áldozatokat vállalni, elég ha elmennek szavazni, az államtól kérik a terhek átvállalását, és várják a csodát. A változáshoz szemléletváltásra lenne szükség. Amíg Kínában egy marék rizsnek félreteszik a felét, addig Magyarországon tíz marék rizsből tizenegyet szeretnének elfogyasztani. Ez egy egész más szemlélet, de nem kizárólag magyar sajátosság" - fogalmaz a HEBC jelentése.
A HEBC tagja többek között az ABB Ltd., a British Tobacco Magyarország, az Electrolux, az Ericsson Magyarország, a Nestlé Hungária, a Philips Hungary, a SAP Hungary, a Shell Hungary, és az OMV Hungária.
