Magyarországon kifejezetten alacsony az egészségügyre és oktatásra költött összeg, ezzel szemben monstrummá hízott az államszervezet, amelynek (gyakran teljesen értelmetlen) fenntartása sokszázmilliárddal többe kerül, mint az szükséges lenne. Az alapvető probléma a központi döntéshozatal és bürokrácia működésképtelensége, a centralizáló, forrásmegvonó erők hatékonytalansága, a jövedelmi különbségek általános növekedése, az oligarchaizáció, a latinamerikásodás - a tüntetés csak ezeknek a mögöttes jelenségeknek a leképződése, és korántsem csak a pedagógusokról vagy az oktatásról szólt.
Mindezek boncolgatásába azonban nem megyek bele, maradnék a bérkérdésnél, amely az egész történetnek egy fontos, de nem determinatív vonulata, viszont makroszempontból számunkra igen jelentős. A KSH adatai szerint 2008 óta 22% infláció volt, de mivel az élelmiszerek 26%-kal, a szolgáltatások 25%-kal, a szeszes italok/cigaretta ára 60%-kal nőtt, ezért az érzékelt infláció valószínűleg magasabb. Eközben szintén a KSH adatai alapján (//www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli036.html) a költségvetésben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete kevesebb, mint 10%-kal nőtt, azaz igen súlyos reál-életszínvonal csökkenést szenvedtek el az itt dolgozók. Nem csoda, hogy a gazdasági helyzet javulásával komoly bérkövetelésekkel léptek fel több ágazat képviselői, és a téren uralkodó hangulat, valamint a szakszervezeti vezetők jelzései alapján nem esélytelen, hogy ezeket sztrájkokkal ki is fogják tudni kényszeríteni.
Valószínűnek tűnik, hogy a következő években jelentős reálbéremelést kell biztosítani a közszféra dolgozóinak, amely növekvő fogyasztást és általában véve is árszínvonalnövekedést okoz. Ma Magyarországon nincs infláció, de a versenyszférában uralkodó munkaerőhiány a bérek gyors emelését fogja kikényszeríteni, míg a köszszférában a fentiek alapján szintén komolyabb béremelkedés várható. A bérek pedig magukkal fogják húzni az árakat is, ráadásul most minden árupiaci termék kapcsán nagyon alacsony a bázis (pl. benzin, acél, stb), ahonnan pár éves távon jóval nagyobb az esély a növekedésre, mint a csökkenésre. Végül pedig a gazdaság erősödésével párhuzamosan a korábban az importőrök által benyelt forintgyengülés is ellentételezésre kerül, tehát még a forint stabilitása mellett is nőhet az importtermékek ára.
Minden abba az irányba mutat tehát, hogy hamarosan egyre gyorsulva emelkedő inflációt láthatunk majd.
