A jelentés szerint 2015. december 31-én összesen 1368, egy évvel korábban pedig 1347 eljárás volt folyamatban a huszonnyolc tagállammal szemben. A legtöbb ilyen a környezetvédelem területén indult, ezt a közlekedés, a pénzügyek, a belső piac, valamint a migrációs és belügyi kérdések területe követte. Ezek adják az összes kötelezettségszegési eljárás több mint kétharmadát.
Tavaly 742 új eljárást indított a bizottság, mert megítélése szerint valamilyen tagállami szabályozás nem állt összhangban az uniós joggal. Ezek közül 543 ügyben amiatt indított eljárást az uniós végrehajtó testület, mert egy tagállam késedelmesen, a határidőt elmulasztva ültetetett át a saját jogrendjébe valamilyen közösségi irányelvet.
Így újul meg a pesti Duna-part
Magyarország ellen jelenleg 38 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, amivel sorrendben a 10. az uniós tagországok között. Egy évvel korábban még 44 eljárás folyt Magyarország ellen. Magyarország ellen tavaly 27 új eljárás indult, 17 esetben késedelmes átültetés miatt.
A legtöbb, az uniós jog be nem tartása miatti eljárás Olaszország ellen folyik, ahol a bizottság 89 ponton észlelte az uniós jog megsértését. Németország ellen 88, Spanyolország ellen pedig 83 kötelezettségszegési eljárást tartottak nyilván tavaly december 31-én.
A legkevesebb, 21 eljárás a 2013-ban csatlakozott Horvátország ellen volt nyitva 2015 év végén. Zágrábot Dánia és Málta követte: az előbbi 23, ez utóbbi pedig 24 esetben sérti a brüsszeli testület szerint az uniós előírásokat.
Az elmúlt években jelentősen csökkent a formális kötelezettségszegési eljárások száma. 2010-ben még 2100 ilyen volt folyamatban. Az esetek számának csökkenése jórészt annak tudható be, hogy Brüsszel a nem megfelelő jogalkalmazások ügyét a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt a tagállamokkal folytatott párbeszéd, úgynevezett pilot-eljárás keretében igyekszik rendezni. Az Európai Bizottság 1984 óta minden évben számot ad arról, hogy az előző év folyamán a tagállamok mennyire tartották be az uniós jogot.
MTI
